Majtényi László szerint Hoppál Péter „az alkotmányos jogállam eszméjéhez ragaszkodó civil szervezetekről méltatlan tartalommal és alantas, eddig jószerivel ismeretlen hangon nyilatkozott”. A Fidesz-szóvivő mondandója úgy summázható, hogy a nemzetközi pénzügyi körök „dollármilliókat dugdosnak olyan álcivil szervezetek zsebébe, amelyek hajlandóak a hazai és nemzetközi közvélemény előtt lejáratni a kormányt és a kormány tevékenységét. Mi vagyunk ezek szerint a kibérelt álcivilek, a nemzetközi pénzügyi körök pedig a tudjukkik” – írta az intézet elnöke.
Hoppál a Heti Válasz – az Eötvös Károly Intézet vonatkozásában némileg pontatlan – tényfeltáró írására hivatkozva közölte, hogy tízegynéhány, többségében jogvédő civilszervezet együttesen évi félmilliárd forintnyi támogatást kapott a Nyílt Társadalom Alapítványtól (Open Society Foundations). Ezeket a támogatásokat azonban a jogvédő szervezetek a hazai és az európai jogszabályoknak megfelelően, pályázatokon nyerték el most is, akárcsak az előző kormányok idején, miközben a pályázatok elbírálói számos pályázatukat elutasították – emlékeztetett Majtényi.
Fotó: MTI/Marjai János
1. lecke a morálról, butaságról
„Az Eötvös Károly Intézet soha nem kapott és nem is fogadott volna el olyan támogatást, amelyért a támogató politikai feltételeket szab”. Jogi szolgáltatási tevékenységet, rendszerint a piaci áraknál olcsóbban folytattak, függetlenségüket védelmezve jogvédő működésre, intézményfenntartásra sem a mostani, sem az előző kormányoktól nem kértek és soha nem is fogadtak el költségvetési forrást. Az állampolgári szolidaritás, a szabadság, a megalázottak ügyének képviseletét a mindenkori kormánypolitikákkal szemben nem ma kezdték. Ezt a honlapjukon elérhető dokumentumok több ezer oldalnyi bőséggel bizonyítják. Majtényi László írásában kétségbevonhatatlan ténynek nevezi, hogy a Fidesz ellenzékben sokszor hivatkozott egyetértőleg, “saját politikai kritikájának alátámasztására, az előző kormányok jogkorlátozó gyakorlatát bíráló” megnyilvánulásaikra. „Nagy butaságra vallana egyébként, ha akadna, aki elhinné azt, hogy a nemzetközi bírálatokat nem a kormánytöbbségnek az alkotmányosságot leromboló, az alkotmánybíráskodást például tetszhalott állapotba taszító politikája váltotta ki, hanem a hazai jogászok, jogvédők kritikái”.
2. lecke a pénzügyekről, az átláthatóságról
A jelenlegi és a korábbi kormányok bírálatakor az is könnyen ellenőrizhető, hogy az intézet azonos mércét alkalmazott. Ennek próbája egyszerű: bírálták-e olyasmiért a mostani kormányt, amit az előző kormányok idején szó nélkül hagytak? – tette fel a kérdést Majtényi, aki rögtön hozzátette, hogy az elmúlt három évben „az alkotmányos jogok és szabadságok, az alkotmányos intézmények, a demokratikus jogrend – azaz a jogállam – tervszerű pusztítását” kellett megélniük. Ezt a folyamatot mind a hazai, mind pedig a nemzetközi közvélemény előtt a jogállami alkotmányosság, az egyetemes alkotmányos elvek alapján elemezték. Munkájuk pozitív visszajelzéseket szép számmal, szakmai bírálatot egyáltalán nem kapott. A hatalom részéről a válasz eddig a hallgatás volt.
„A mostani szóvivői filippika tarthatatlanságára, az arányok érzékeltetésére” Majtényi azt az adatot hozza fel, hogy a „jelenlegi kormány egyetlen szervezettel, a Századvég közpolitikai kutatóhellyel rövid idő alatt elvégzendő munkára tavaly 3,1 milliárd forintos keretszerződést kötött, amelyből a Századvég egymilliárdot a szerződéskötés utáni három hónapban fel is használt”. A közpénzből, azaz adóforintokból elvégzett (Majtényi szerint elvégezhetetlen) többmilliárdos kutatás és közpolitikai elemzés felhasználásáról sem a Századvég, sem megrendelői nem hajlandóak az adófizetők közössége előtt elszámolni, „a tanulmányok megismerhetőségéért indított perekben a megrendelő megtagadta az elkészült(?) tanulmányok megismerhetőségét”.
Az Eötvös Károly Intézet megfelelő tőkeellátottsága esetén évente az egyébként összehasonlítható profilú Századvég forrásainak 1,5 százalékából gazdálkodik – ideértve a könyvkiadást és a konferencia-szervezést is –, de erre az évre, sajnos, még ennyivel sem rendelkezik, ez pedig működésüket veszélyezteti. És ma nem is a Századvég az egyetlen sok százmilliós közpénzt felhasználó közpolitikai intézet Magyarországon – emlékeztet az elnök.
Hoppál Péter
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
3. lecke a retorikáról, stílusról
Majtényi László szerint a Fidesz-szóvivő beszédének „rombolását csak erőtlensége, nyelvi komikuma enyhíti. Mondataiban a szellem hanyatlása a stílus romlottságával ölelkezik”. Az intézet elnöke úgy véli: nem hagyható megjegyzés nélkül a szóvivő nyelvhasználata, ami új minőséget jelent, hiszen „kitartottaknak, fizetett statisztáknak” nevezi őket, akik magukat emberjogi szervezetnek mondják. Szerinte „a dollármilliókért kitartott szervezetek, ezek a szervezetek annyit tesznek, mindössze annyi dolguk, annyi feladatuk van cserébe az amerikai pénzekért, hogy minden fronton támadják tehát a magyar kormányt, támadják a Fideszt, és támadják Magyarország miniszterelnökét”.
Hoppált ugyan jó eséllyel lehetne perelni jó hírnevük védelmében – véli Majtényi. Ezt „nemcsak a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletére, hanem a szöveg komikumára és a bíróságok túlterheltségére gondolva” sem teszik. Az intézet elnöke az „Ezeknek a pénzügyi köröknek semmi sem drága!” – mondata alapján arra figyelmezteti a szóvivőt, hogy így „nem beszélünk, jóember, még akkor sem, ha történetesen pártszóvivő vagyunk! Nemcsak azért nem, mert nem jelent semmit, hanem azért sem, mert ilyen mondat nincs”.
Aki így beszél, azt a jelentés nem érdekli. Hoppál nyelvhasználata az óidők Pravdája és a Szabad Nép nyelvi világát idézi fel. Felmerül, hogy mégis az ilyen jelentés nélküli beszédnek mi a célja. Erre a kérdésre már Örkény István megválaszolt utolsó drámájában. Az csak, hogy „akik még nem félnek, félni kezdjenek, és akik már félnek, még jobban féljenek”. Nem tudhatjuk, hogy mások mennyire szeretnek félni. Mi a magunk részéről ezt inkább csak nevetségesnek tartjuk. A kormány továbbra is számíthat bírálatunkra – zárta sorait Majtényi László.
Magyar Helsinki Bizottság: bocsánatkérés vagy per
Nyílt levélben szólította fel bocsánatkérésre Hoppál Pétert, a Fidesz szóvivőjét a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) társelnöke. Kádár András Kristóf ezt annak kapcsán írta, hogy a szóvivő szombaton azt állította egyes Soros György által támogatott szervezetekről, köztük a MHB-ról, hogy “álcivilek”, “fizetett statiszták”, “dollármilliókért kitartott szervezetek”, amelyeknek “mindössze (…) annyi feladatuk van cserébe az amerikai pénzekért, hogy minden fronton támadják (…) a magyar kormányt, támadják a Fideszt, és támadják Magyarország miniszterelnökét”.
Kádár András Kristóf nyílt levelében felhívta a figyelmet arra, hogy az MHB két évtizede a mindenkori kormányzat kritikusa, és ezalatt mindvégig kapott támogatást Soros György nevéhez köthető forrásokból. A magyarországi emberi jogi helyzetet 2002 és 2010 között ugyanúgy bírálták az ENSZ és az Európa Tanács fórumai előtt, mint az elmúlt három évben – tette hozzá. Szerinte a Fidesz-szóvivő által politikainak nevezett kritikák tisztán jogi érveken alapulnak, amelyeket az Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága, az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európa Tanács szervei is visszaigazoltak.
Az MHB társelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány elkerülhette volna a nemzetközi kritikát, ha meghallgatja a jogvédők észrevételeit, ám a figyelmeztetéseiket semmibe vették, ez pedig “az alkotmányellenes és nemzetközi jogot sértő szabályokat megszavazó képviselők felelőssége, és nem azoké, akik a jogsértésre rámutatnak”. Azt írta: azok is az ország polgárai, akiknek a MHB az elmúlt három évben jogi segítséget nyújtott, így például az indokolás nélkül elküldött kormány- és köztisztviselők, a szolgálati nyugdíjuktól visszamenőleges hatállyal megfosztott rendvédelmi dolgozók, az idő előtt nyugdíjazott bírák, a gyülekezési jogukban indokolatlanul korlátozott demonstrálók. “Érdekeik képviseletét az ország elleni támadásnak minősíteni különös nemzetfelfogásról tanúskodik” – fogalmazott az MHB társelnöke.
Kádár András Kristóf felszólította a Fidesz szóvivőjét, hogy a jogvédő szervezet jó hírnevének megsértése miatt nyilvánosan kérjen nyolc napon belül bocsánatot, és rögzítse: valótlanul állította, hogy az MHB a spekuláns pénztőke megrendelésére az ország lejáratásán dolgozik. Ha a bocsánatkérés elmarad, akkor polgári pert indítanak Hoppál Péterrel szemben – zárul a nyílt levél.
