Belföld

Kisgömböc lett az állam – a bürokrácia bürokráciát szül

orszaghaz(960x640)(2).jpg (országház)
orszaghaz(960x640)(2).jpg (országház)

A korábbi ígéretek dacára jóval több állami vezetője van az országnak, mint az előző ciklusokban.

A Blikk szerint múlt héten 75-re nőtt a helyettes államtitkárok száma, miután a kormányfő kinevezte a zöldgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárt, Hizó Ferencet. Így jelenleg 122 államtitkári és helyettes államtitkári poszt van, a kormány- és miniszteri megbízottakkal és biztosokkal együtt 221 vezető segíti a kabinet munkáját. Az állami vezetők közül a miniszterek száma csökkent az előző ciklusokhoz képest. Az államtitkárok, kormánymegbízottak és miniszteri biztosok száma drasztikusan emelkedett. A Bajnai-kormány távozásakor az államtitkárok létszáma húsz volt, az Orbán-kormány megalakításakor 42-en lettek.

A több mint kétszeres növekedést a kormányzati struktúra átalakításával, a közigazgatási államtitkári tisztség visszahozásával magyarázták. A helyettes államtitkárok alig lettek többen a kormányváltás után (54), mint Bajnaiéknál (49), ahol szakállamtitkároknak nevezték őket, de három év alatt újabb huszonegy ilyen posztot hoztak létre. A kormánymegbízottakat, a miniszterelnöki és miniszteri biztosokat szinte számba sem lehet venni, de a Blikk számításai szerint jelenleg 89 ilyen biztos, illetve megbízott segíti a kormány munkáját, igaz, egy részük ezért nem kap külön díjazást.

A lapnak hétfőre ígértek magyarázat az állami vezetők megszaporodására. Kiszelly Zoltán politológus szerint a bürokrácia bürokráciát szül, ha kineveznek egy új államtitkárt, annak kell helyettes, így lesznek egyre többen és többen a vezetők. Szerinte normális esetben nem kellene ennyi államtitkár. Az elemző azt mondta, nem volt jól előkészítve a kormányzati struktúra, minden kérdés felcsúszott a kormányfőhöz vagy a miniszterekhez. Ennek a korrekciója lehet, hogy fokozatosan egyre növekszik az államtitkárok száma – fogalmazott a Blikknek a szakértő.

Korábban az Alternatív Magyarországért (AlMa) szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalásában idézte Cyril Northcote Parkinson immár klasszikus törvényét, amely szerint egy „munka mindig annyira terjed ki, hogy kitöltse az elvégzésére felhasználható időt”. Axiómaszerű tétel, hogy a hivatalnok „beosztottjai és nem vetélytársai számát akarja növelni, és a hivatalnokok egymásnak adnak munkát”. Parkinson szerint a döntésekre szánt idő fordított arányban áll a költségekkel, mivel a drága és bonyolult beruházásokhoz kevesen értenek, de az egyszerűt mindenki el tudja képzelni. Parkinson képlete alapján előbb-utóbb biztosan hét ember végzi el azt a munkát, amit azelőtt egy. Így – a törvény könyörtelen érvényesülése miatt – újabb és újabb embereket kell kinevezni.

Az AlMa egy másik állásfoglalásában az úgynevezett Peter-elv kapcsán azt fejtegette, hogy bárkiről és bármely szervezetről is legyen szó, mindenki eléri azt a pozíciót, ahol inkompetenciaszintje miatt feladata ellátása meghaladja képességeit, vagyis teljesen alkalmatlanná válik posztjára. Ekkor bebetonozza magát. A Laurence J. Peter által kidolgozott és róla elnevezett tézis érvényes ugyanúgy egy ország, mint egy kis cég vezetőire – emlékeztet a mozgalom, amely szerint ezért üdítőnek nevezte, ha valaki úgy kerül pozícióba, hogy ezért nem tesz semmit.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik