A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az EchoTv Napi Aktuális című műsorában azt mondta: külön kell választani, amikor a szolgáltatók elsődlegesen számlázási célból őriznek adatokat és azt, amikor azért, hogy megkeresés esetén a nyomozó hatóságnak ki tudják adni. Erre vonatkozóan van egy uniós irányelv és a magyar törvény is módot ad az adatok tárolására, illetve arra, hogy egyedi ügyekben a hatóságok megkeressék a szolgáltatót, és kérjenek információkat, ami lehet a híváslista is – tette hozzá Péterfalvi Attila.
Van egy külső kontroll is, a külső engedélyhez kötött tevékenység, ez a lehallgatása a telefonoknak. A szolgáltatóknak ki kellett építeniük azt a műszaki lehetőséget, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok rá tudjanak csatlakozni. Így a beszélgetés tartalmát is megismerik, amit egyébként nem rögzít szolgáltató. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője felhívta rá a figyelmet, ha egy személy nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt áll, akkor a jogszabály lehetőséget biztosít a megfigyelésre. Egyedi, ügyek és gyanú esetén az internethasználatot is ellenőrizhetik, de a jogellenes adatkezelés akár bűncselekménynek is minősülhet – mondta.
A bűnüldöző szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok kérésére minden adatunkat kötelesek kiadni a telefonszolgáltatók, azok szigorúan ellenőrzik, hogy az adatokat igénylő minden feltételnek megfelel. A közösségi oldalakról szólva Péterfalvi Attila úgy vélekedett, sokan még azt sem gondoljákvégig, hogy azokra a felhasználók önként tesznek fel adatokat, melyeket a bűnüldöző hatóságok is el tudnak érni. Adott esetben egy luxusnyaralásról készült fotó az adóhatóságban felkeltheti a gyanút, és akár vizsgálat is indulhat.
Ez azt jelenti, a titkosszolgálat vagy a nemzetbiztonság, netán az ügyészség jónak látja, lehallgathatja beszélgetéseinket, belepillanthat sms-einkbe, adatforgalmunkba. A Magyar Nemzet ugyanakkor a minap szintén Péterfalvira hivatkozva azt írta: az előfizetőnek joga van hozzá, hogy tájékoztassák arról, ha kiadják adatait. Pontosan e jog érvényesítése érdekében született az Ab-döntés, amely előírja, hogy az ügyfél ne tárgya, hanem alanya legyen az adatközlésnek.
Fotó: Neményi Márton
Az iránymutatás azonban csak papíron diktál, felülírja a nemzetbiztonsági veszély, vagy a bűnmegelőzési cél. Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok valamelyike (Információs Hivatal, Alkotmányvédelmi Hivatal, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat) kéri az információkat, egyenesen tilos értesíteni erről az előfizetőt. Egy 1994-es törvény alapján a szolgáltató semmiképpen nem tagadhatja meg az adat átadását, sőt az adatkérő határidőt szabhat annak kézbesítésére.
A telefontársaságok nem tárolhatják és csak bűncselekmény alapos gyanúja esetén, bírói engedéllyel adhatják ki a hatóságoknak a beszélgetések tartalmát – mondta a Hír TV „Magyarország élőben” című műsorában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, aki az amerikai lehallgatási botrányt övező híresztelésekre reagált. Mint mondta: a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok is egyedi adatigényléssel kérhetik ki a híváslistákat és a cellainformációkat.
„A szolgáltatók nem rögzítik a beszélgetések tartalmát, a beszélgetések tartalmának a megismerésére külön szabályok vonatkoznak, erre is van lehetőség, de ez külső kontrollhoz, engedélyhez kötött. Nyilván súlyos bűncselekmény gyanúja esetén lehet ilyen eszközt alkalmazni, telefont lehallgatni, ebben az esetben azonban bírói engedéllyel történik ez a tevékenység” – közölte Péterfalvi Attila a Hír Tv-ben.
Obama változtatna
Barack Obama amerikai elnök azt mondta törvényhozóknak, hogy hajlandó változtatni a vitatott adatgyűjtési programokon a közvélemény bizalmának visszaszerzése érdekében – mondták az ügy miatt a Fehér Házba összehívott tanácskozás résztvevői. Az amerikai népnek tudnia kell, mi folyik és mi folyt a múltban, és biztosítékokat akar arra nézve, hogy nem hatolnak be a magánéletébe. Az elnök nyitott ez ügyben, és azt a feladatot kaptuk, hogy találjunk megoldást a programok nagyobb átláthatóságára – mondta Saxby Chambliss szenátor.
Az NSA volt informatikusa, a jelenleg Moszkvában tartózkodó Edward Snowden által kirobbantott, titkos adatmegfigyelési, lehallgatási botrány nemcsak külföldön vert hatalmas hullámokat, hanem az amerikai kongresszusban is heves vitát váltott ki. Obama olyan demokrata-, illetve republikánuspárti képviselőket hívott meg, akik bírálják az adatgyűjtési programokat, és olyanokat is, akik a munkájukból kifolyólag, az illetékes bizottságokban kapott tájékoztatásból ismerik és támogatják az alkalmazásukat.
A Fehér Ház azt hangsúlyozta, hogy az elnök meg akarja hallgatni az adatgyűjtés leghevesebb ellenfeleit és védelmezőit is. A találkozón a jelenlegi gyakorlat megváltoztatásáról volt szó, nem annyira a megszüntetéséről – mondta Chambliss szenátor.
Twitter: az amerikai kormány egyre több adatot kér le
A Twitter mikroblog korábban közölte, az amerikai kormány egyre több adatot kér le a közösségi hálózat előfizetőiről. Az első fél évben a szövetségi hatóságok 902 esetben fordultak a Twitterhez adatgyűjtési céllal. Összesen 1319 konkrét felhasználóról kértek információkat. Ez lényegesen több mint 2012 első felében, amikor 815 esetben érkezett ilyen kérés a Twitterhez a kormánytól – olvasható a mikroblog úgynevezett átláthatósági jelentésében.
A cég nem fedte fel, a kormány milyen felhasználókról kért adatokat. Utalt viszont rá, hogy kaptak adatszolgáltatási kérelmet egy helyi seriff hivatalától egy emberrablási ügyben, továbbá “nemzetbiztonsági tisztviselőktől”. Ezek az adatok azonban nem tartalmazzák azokat az adatlekéréseket, amelyeket az amerikai kormány az úgynevezett külföldi hírszerzési-megfigyelési törvény (FISA) alapján küld el internetes cégekhez.
A Twitter és más internetes vállalatok azt sürgetik, hogy a kormány enyhítsen az adatkérési gyakorlat titkosságán. A Google júniusban azzal a kérelemmel fordult a FISA alapján benyújtott adatkéréseket felügyelő titkos bírósághoz, hogy saját átláthatósági jelentéseiben több információt hozhasson nyilvánosságra a FISA-adatgyűjtésről.
