Hosszú Katinka szerezte meg úszó válogatottunk első aranyérmét a barcelonai „vizes” világbajnokságon, miközben szépséges Jakabos Zsuzsannák a hatodikként ért célba, a női póló válogatott pedig a hollandokat „döngölte” a vízbe. Ez a hét kezdetének aktuális híre.
Amit pedig már jó néhány nappal ezelőtt világgá kürtöltek a hírügynökségek: Magyarország rendezheti az úszók, a műugrók, a vízilabdázók világfesztiválját 2021-ben, és ezzel először lesz olyan világverseny hazánkban ami már igazán a TOP kategóriába tartozik. Értve ez alatt: a nagyközönséget leginkább érdeklő olimpia, labdarúgó- és atlétikai vébé után a vizes sportágak azok, amelyek a legtöbb nézőt vonzzák.
Rendezhetjük, mert megérdemeltünk – mondhatom erre, hiszen a magyar uszodákban már évtizedek óta kiváló szakmai munka folyik. Hazánk eddig több mint 20 világbajnoki címet zsebelt be a vébék története során – míg pl. atlétikában egyetlen egyet sem. Az Európa-bajnoki címek számát jószerével már csak komolyabb számítógépes program segítségével tudjuk összegyűjteni, és az olimpiákon is sorra bizonyítjuk: Magyarország úszó- és vízilabda sportja a világ legjobbjai közé tartozik.
Vagyis öröm és boldogság lakozik a medencék partjain kies honunkban. És ide ki is tehetnék egy mosolygós „szmájli” jelet, ahogy az már számítógépes, Internetes világunkban megszokott, jelezvén: a cikk befejeződött. Mondom: kitehetném, ha nem Szegeden laknék. Ám sorsom, életem több mint ötven éve ehhez a városhoz köt (szerencsére…), így pontosan tudom: ha valahol, hát éppen az ország harmadik legnagyobb városában inkább komoran, mintsem mosolygós arccal baktatnak az uszodák felé mindazok, akik ebbe a csodás sportba szerelmesedtek bele. Már csak azért is, mert éppen uszodák nincsenek. Épült ugyan egy gigacsúszdás élményfürdő, kacskaringós lubickolókkal Újszegedre, ami mindenre jó, leginkább vízibukfencre és lábáztatásra, de Szeged még mindig azon települések közé tartozik, ahol nincs fedett uszoda.
Úgy jó másfél évvel ezelőtt írhattam ugyan nagy ívű tervekről, a város és az egyetem összefogásáról, vitákról, mégis hova épüljön a nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas létesítmény. Ám azóta nem történt semmi, hacsak a csöndet nem soroljuk a történések közé. Ma már szó sem esik építkezésről, holott Szeged nem csupán a harmadik legnagyobb magyar város, hanem egy olyan település, amely mind az úszó, mind a vízilabda mind a búvárúszó szakágakban sikert sikerre halmoz. Szegeden ezrek szeretik az úszást, és erről mindenki meggyőződhet, ha ellátogat a versenyusziba, ahol a legkisebbektől a korosabb vízimádókig megtalálható minden korosztály, és délutánonként úgy pezseg a víz, mintha elromlott volna a vízforgató berendezés.
Ám erről szó sincs, csupán a zsúfoltság olyan nagy, hogy a versenyzők elfoglalnak minden pályát, egymás sarkában tapossák a vizet, míg a SZUE-ban éppen cipőkanállal gyömöszölik az „amatőröket” az egyetlen, úszásra is alkalmas medencébe. Így aztán szegediek tömegei járnak át Hódmezővásárhelyre, Mórahalomra, Algyőre, ha úszásra vágynak. És szegediek tömegei kérdezik: vajon mikor jön el az idő, amikor a város vezetése, élve a pályázati lehetőségekkel, a városi összefogás erejével, és persze a „saját erőnek” nevezett forrással egyszer belevág egy komolyabb uszodaépítésbe.
Szó sincs követelőzésről, vélhetően senki nem fog tüntetni a Széchenyi téren, ha jövő tavaszra nem készül el egy fedett uszoda, ahol a sportolóink télen-nyáron nyugodt körülmények között készülhetnek, és rendezhetik versenyeiket, miközben a nagyközönség végre megkapja a sportcsarnok árnyékában húzódó uszodát. A türelmes szegediek csupán reménykednek, hogy hamarabb lesz tetős medencénk, mint hogy díszkővel burkoltatik a város összes utcája, köztere – mert hogy abban ezerszer jobbak vagyunk, mint sportlétesítmények építésében.
Addig meg nézzük Barcelona csodás úszóközpontját (és a közel sem olyan csodás, de működő vásárhelyi, debreceni, kaposvári, pécsi, szombathelyi, kecskeméti, meddig soroljam még..? uszodát), örülünk, hogy Budapesten sok-sok milliárdért épül majd a világbajnokság úszóközpontja. És hallgatjuk az úszómesterek harsány udvariassággal közölt szavait: kérjük, szálljanak ki a vízből, mert kezdődik az edzés.
Igaz, a medence melletti zuhany egész nap használható…
