Belföld

Megállíthatatlan a végzetes károkozó

noveny(960x640)(1).jpg (nörvény)
noveny(960x640)(1).jpg (nörvény)

A már érésben lévő gyümölcsöket teszi tönkre az ázsiai eredetű foltosszárnyú muslica. Ellenszerét keresik, de egyelőre megállíthatatlanul terjed.

A foltosszárnyú muslicával (Drosophila suzukii) az a legnagyobb baj, hogy nem a már károsított vagy rothadó gyümölcsöt támadja meg, hanem az egészséges, érésben lévőt. Az Ázsiában honos muslica az Egyesült Államok érintésével jutott át Európába, és már egyre több helyen jelenik meg. Zsigó György növényvédő mérnök a közrádió Hajnal-táj című műsorában elmondta, a szakemberek javában keresik a kémiai, de még inkább a biológiai védekezés módját. Nagy reményeket fűznek a csapdázáshoz, amely az elképzelések szerint úgy működik majd, mint a darazsak ellen használt hasonló módszer. Utóbbiak is az érésben lévő gyümölcsöket támadják, és ellenük sincs egyéb módszer.

A folyamatban lévő kísérleteknél azt keresik a kutatók, milyen összetételű folyadékkal lehetne „elcsípni” a foltosszárnyú muslicát. A szakemberek jelenleg különböző ecet-, illetve szörpanyagok kombinációjára gondolnak, mint lehetséges megoldásra. Darazsak esetében egy vizsgálat szerint például a sör, az ecet és a narancslé keveréke válik be legjobban. A növényvédő mérnök hozzátette, az ecet azért fontos összetevője ezeknek a folyadékoknak, mert azt a házi méhek nem szeretik, így elkerülhető, hogy ezek a hasznos rovarok is csapdába essenek.


Forrás: Wikipedia

Korábban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) bejelentette, hogy a növényvédelmi szervezet országos felderítést indít a károsító terjedésének nyomon követésére. Ennek alapján tesz hatósági javaslatot a termelőknek, forgalmazóknak és a lakosságnak a muslica elleni védekezésre. A Drosophila suzukii komoly gazdasági kárt képes okozni (málnán 80-100%-os, szamócán 80%-os veszteséget is jelentettek).

Gazdanövényköre tág, beletartoznak a termesztett és vadon élő bogyós gyümölcsűek (szamóca és málna, valamint szeder, bodza, áfonya, ribiszke, köszméte), csonthéjasok (cseresznye, őszibarack, kajszi, szilva), szőlő, kivi, de előfordulhat a már károsodott almán és körtén is. Európában még nem észlelték meggyen, de Kaliforniában már igen.

„Személy- és esetleírás”

„A Drosophila suzukii piros szemű, sárgásbarna színű, mintegy 3 mm nagyságú harmatlégy (1., 3. kép). A rokon muslicafajoktól igen nehéz megkülönböztetni, a nőstény összetéveszthető a közönséges ecetmuslicával (Drosophila melanogaster – 2. kép), a hím átlátszó szárnyán azonban fekete folt található (ami a D. suzukii nőstény és a D. melanogaster szárnyáról hiányzik). Lárvája krémszínű, 5-6 mm hosszú, bábja hengeres, hossza 2-3 mm. Az ecetmuslicával szembeni nagy különbséget az jelenti, hogy a D. suzukii kívülről is látható szúrásnyoma kissé besüppedő foltként jelenik meg. Egy gyümölcsben egy vagy több lárva károsíthat. A termésben vagy annak felületén bábozódnak, de a talajban is előfordulnak bábok. Az intenzív lárvakártétel nyomán másodlagosan – gomba- vagy baktériumfertőzés következtében – rothadás alakul ki.

A NÉBIH korábban kérte, hogy valakinek gyanúja van a károsító jelenlétére, azonnal értesítse az illetékes megyei növényvédelmi hatóságot.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik