Belföld
Orbán Viktor, Parlament (Orbán Viktor, Parlament)

Kormány – ellenzék: 137-1

Idén 137, a kormányváltás óta több mint hétszáz törvényt fogadtak el.Elemzők korábban bírálták a mostani ciklusban bevezetett frakciókormányzást.

Százharminchét törvényt fogadott el az Országgyűlés tavasszal és nyáron, kétharmadukat a kormány javaslatára. A 2010-es kormányváltás óta megszavazott törvények száma így már a 720-at is meghaladja. A parlament ötször módosította az idei költségvetést, egyszer az alkotmányt, ellenzéki kezdeményezésre pedig csak egy törvényt alkotott ebben az évben. A 137 elfogadott törvény közül kilencvenkettőt a kabinet, negyvennégyet kormánypárti, egyet pedig az LMP-hez tartozó független képviselők terjesztettek elő. A parlament 143 törvényjavaslat elfogadásáról határozott, de hatot közülük kétszer is megszavaztak, miután Áder János köztársasági elnök visszaküldte őket.

Parlament (Parlament)
Fotók: Neményi Márton

Belehúzott Navracsics, Némethné

A kormánytagok közül húsz-húsz elfogadott indítványt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter és Németh Lászlóné fejlesztési miniszter jegyzett. Az igazságügyi tárca vezetője terjesztette elő az új polgári törvénykönyvet, a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatárának fokozatos csökkentéséről szóló jogszabályt és az önkényuralmi jelképek használatának újraszabályozását. Két, az államfő által visszaküldött jogszabályt, a Margitszigetet a Fővárosi Önkormányzat közvetlen irányítása alá rendelő előterjesztést és a médiahatóság elnökhelyettesének rendeletalkotási jogot adó törvényt is Navracsics Tibor nyújtotta be. A fejlesztési miniszter kezdeményezte az elektronikus útdíj bevezetését, az energiahivatal átalakítását, két költségvetés-módosítást, valamint a nemzeti dohányboltokban árusítható termékek körének első bővítését. Németh Lászlóné javasolta, hogy az energiaszolgáltatóknak tiltsák meg a különadók áthárítását, és nevéhez fűződik a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvény, amelyet a köztársasági elnök vétója után utolsó nyári ülésén másodszor is elfogadott az Országgyűlés.

“Sereghajtó” Hende, Martonyi

A Nemzetgazdasági Minisztérium tizennégy törvényéből hármat még Matolcsy György nyújtott be, akit márciusban a Magyar Nemzeti Bank elnökévé neveztek ki. Utódja, Varga Mihály kezdeményezésére háromszor változtattak a büdzsén, és állami engedélyhez kötötték az internetes szerencsejátékokat. Az ő javaslatára fogadták el azt a törvénymódosítást is, amely járulékkötelessé tette a kamatjövedelmeket, növelte a vállalkozások távközlési adóját és a pénzügyi tranzakciós illeték kulcsát, továbbá egyszeri befizetésre kötelezte a bankokat. Pintér Sándor belügyminiszter tizenhárom, Balog Zoltán erőforrás-miniszter tíz törvényt javasolt, köztük az állami iskolák tanárainak automatikus pedagóguskari tagságát, a hallgatói szerződések új szabályait és az önkormányzati segélyek egységesítését. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nyolc jogszabályt indítványozott, ezek egyike, az új földtörvény példátlan tiltakozást váltott ki az ülésteremben, jobbikos képviselők az elnöki pulpitust elfoglalva demonstráltak elfogadása ellen. Martonyi János külügy- öt, Hende Csaba honvédelmi miniszter két törvényt jegyzett a tavaszi és a nyári ülésszakban.

Vas akarata is sokszor teljesült

A fideszes képviselők közül Vas Imre és Cser-Palkovics András volt a legaktívabb törvénykezdeményező nyolc, illetve hat javaslattal. Együtt terjesztették be a közérdekű adatok kiadásának új szabályait, amelyeket Áder János vétója után másodszor is jóváhagyott a Ház. Közösen tették lehetővé azt is, hogy törvényes legyen az aláírásgyűjtés a lakásokban. Vas Imre indítványozta az országgyűlési választókerületek határainak átrajzolását, és egyik előterjesztője volt annak a javaslatnak, amellyel tízszázalékos árrést biztosítottak a dohány-kiskereskedőknek. Cser-Palkovics András a törvénykezdeményezésben ugyancsak aktív frakciótársával, Gulyás Gergellyel és a KDNP-s Vejkey Imrével együtt tett javaslatot a kampányfinanszírozás átalakítására. Cser-Palkovics – Fejér megyei kormánypárti képviselőtársaival együtt – előterjesztője volt annak az indítványnak is, amely lazított az agrárkamarán belüli összeférhetetlenségi szabályokon. Ezt Áder János köztársasági elnök ugyancsak visszaküldte a parlamentnek, amely módosításokkal fogadta el újra.
Az alaptörvény március 11-én megszavazott negyedik módosítását csaknem az összes fideszes és KDNP-s képviselő aláírta, így a kormánypárti padsorokban mindenki neve mellett szerepel elfogadott javaslat.

Büntetésben az ellenzék

Ellenzéki kezdeményezésre idén is csak egy törvényt hagyott jóvá a parlament. Az LMP-hez tartozó független Ertsey Katalin és Osztolykán Ágnes érte el, hogy családi napköziben is lehessen teljesíteni a hároméves kortól kötelező óvodáztatást. A Ház tavasszal és nyáron 49 határozatot hozott, ebből kettőt ellenzéki kezdeményezésre: az MSZP javaslatára az auschwitz-birkenaui emlékhely, a Jobbik indítványára a recski emlékhely iskolai felkereséséről döntöttek. A képviselők nyolcszor hagytak jóvá bírságot, tiszteletdíj-csökkentést, összesen 48 ellenzéki rovására. Kormányzati kezdeményezésre négy határozat született, köztük a dunai árvíz miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbításáról. Ezenkívül elfogadott az Országgyűlés nyolc jelentést és egy politikai nyilatkozatot.

Parlament (ingatlan, parlament, )

A frakciókormányzás árnyoldala

Néhány napja a Policy Agenda azt elemezte, hogy a törvénygyár felpörgetése dacára a kormány által vállalt feladatoknak a felét sem volt képes a kabinet végrehajtani, és kiszámíthatatlan jogalkotás jellemzi továbbra is a minisztériumok munkáját. A kormány 2012 decemberében hirdette ki, milyen jogszabályok módosítására kell számítani a következő félévben. A nyilvánvalóan a minisztériumok nagyrészt önkéntes vállalásai alapján összeállított munkaterv összesen 128 feladatot tartalmazott. Ebből csak 51-et hajtottak végre. Ez 40 százalékos teljesülést jelent. Ugyanakkor a kormány a munkaterven kívül 240 rendeletet vagy törvényjavaslatot nyújtott be, illetve fogadott el. Ez az elemzés szerint a magyar jogrendszer kiszámíthatatlanságára utal. A Policy Agenda a mostani kormányzati ciklus egyik legnagyobb gondjának a frakciókormányzást tartja, hiszen az felborítja a kormány-országgyűlési képviselők közötti jogalkotási egyensúlyt, kiszámíthatatlanná teszi a parlament munkáját.

Marad az átláthatatlanság

A kormány munkaterve miniszteri szintig szab feladatot. A legtöbb a nemzetgazdasági tárcára hárult (34), amely a kormányzati összteljesítménnyel lényegében azonos mértében teljesített, bár nehezítette munkáját a minisztercsere. A legjobb teljesítményt a honvédelmi tárca nyújtotta, 50 százalékkal (bár összesen négy jogalkotási feladata volt). A feladat nagysága és a végrehajtás hatásfoka alapján az emberi erőforrások minisztériuma volt a leghatékonyabb. 44 százalékos teljesítményét az oktatási terület húzta le, mivel az elemzők szerint ott volt a legtöbb teljesítetlen feladat a minisztériumon belül. 33 százalékos teljesítményével sereghajtónak számít a vidékfejlesztési tárca, amelynél csak a Külügyminisztérium teljesített gyengébben, mivel előírt egyetlen feladatát sem végezte el a jogalkotási munkában. Összességében a számok azt igazolják, hogy továbbra is átláthatatlan a kormányzati jogalkotási munka. Láthatólag féléves tervezésre sem képes a kabinet, amely a ciklus elején még tolerálható lenne, de a ciklus utolsó teljes évében egészen meglepő.

Mikortól lesz konszolidáció?

A Policy Agenda kutatói a Politikai Hatás Index program keretében monitorozták korábban a törvényhozási munkát, azt, hogy mi jellemzi a parlament tevékenységét. A törvényhozás munkáját háromféle szempont alapján értékelték. Az első a kiszámíthatóság. Az, hogy tervezhető-e a parlament napirendje. Ennek kapcsán a fő szempont, hogy a mindenkori kormánynak a félév végén kötelezően be kell nyújtania a parlamentnek a következő időszak jogalkotási tervét. Elviekben ez tartalmazza hónapokra lebontva, mit akar a törvényhozó asztalára tenni a kormány, mikorra szeretné azt elfogadtatni. Tervszerű működésnél ez a parlamenti munka sorvezetője.

A második szempont a jogalkotás megítélésében, hogy miként oszlik meg az elfogadott törvények aránya a kormány és a képviselők között. Ebből a szempontból egyértelműen új rendszert teremtettek a mostani kormánypártok ebben a ciklusban, a frakciókormányzást. Az első Orbán-kormány alatt 13%-a volt a törvényeknek az egyéni képviselők által beadott javaslat, míg 2002-2006 és 2006-2010 között 17%-17%-os volt ez az arány.

Marad a forradalmi lendület

A harmadik szempont a jogalkotás vizsgálatában a törvényhozás sebessége. A Policy Agenda megvizsgálta, hányszor alkalmazta a kormány vagy a kormánypártok azt az eszközt, hogy rapidsebességgel fogadjanak el egy törvényt. Időnként szükség van a gyors törvényhozásra, de az elemzők szerint a számok azt mutatják, hogy ez kezd bevett gyakorlattá válni, így kikapcsolják a civil kontrollt, társadalmi egyeztetés nélkül fogadnak el törvényeket. A kormánypártok részéről előszeretettel hangzik el az az érv, hogy a forradalmi lendület után, már a finomhangolások időszaka következik a jogalkotásban. Az adatok egyelőre nem ezt mutatják. Bár a legproduktívabb 1998-ig visszamenőleg a mostani törvényhozás, de a legkiszámíthatatlanabb és átláthatatlanabb munkát is ők folytatják – vélték már korábban is a kutatók.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.