Korábbi cikkünkben négy, telepre került kutyáról számoltunk be közülük kettő még megmentésre vár. Ami elkeserítő, további kutyákat találtunk, akik vagy elkóboroltak, vagy gazdájuk lemondott róluk és az utcára tette. Mindenesetre az egész kutyaügy sokkalta árnyaltabb, mint gondoltuk.
Minden önkormányzat kötelező feladatai közé tartozik a kóbor kutyák összegyűjtése és elhelyezése – kezdte Magyar József a Hódmezővásárhelyi Városellátó Nonprofit kft ügyvezetője. A kutyákat 14 napig kell tartaniuk a telepen. Ez idő alatt, ha jelentkezik a gazdájuk – a chip behelyezését és a kötelező oltás meglétét igazolva – 600 Ft napi tartási díj megfizetése után elviheti. Ha más jelentkezik a befogott kutyáért, vagy nem mutatják be a szükséges dokumentumokat 7000 Ft állatorvosi díjat is felszámolnak, mely a chipbeültetés és az oltás költsége.
Magyar József kiemelte, hetente 3-4 új eb kerül befogásra, és többségében nem csak 14 napig, sokszor 1 hónapig tartják az állatokat, a zsúfoltságnak megfelelően. Mint megtudtuk az ebrendészeti telepre került kutyák 90 %-áért jelentkezik valaki. Van úgy hogy a gazdája, vagy valakinek megtetszik az egyik jószág, de sokat elvisznek a állatvédő egyesületek is.
A kutyák elaltatását igyekeznek elkerülni, mivel ez jelentős állatorvosi költséggel jár, majd utána a közeli ATEV telepen kell a tetemet elhelyezniük – mondta Magyar József. A befogott kutyáknak csak kis része rendelkezik chippel – ilyenkor rendszerint jelentkezik is az állat gazdája. Sok esetben a reggeli séta alatt, vagy tartási hiányosság miatt old kereket az eb, majd kerül az eb befogók kezei közé.
Az eb befogásnak is szigorú szabályai vannak. Egyszerre ketten, megfelelő védőfelszereléssel, gépjárművel végezhetik munkájukat. Különféle csalikat használnak, de számos esetben nem sikerül a bejelentett kutya befogása. A befogott állatokat chipolvasóval is vizsgálják, ha van bennük chip, azt jelzik a városi hatósági állatorvosnak, aki hivatalból eljárva értesíti az állat gazdáját.
Ami tény, az idős, beteg, vagy sérült állatok végleg a telepen maradnak, őket zömmel az állatvédők sem viszik el, nekik nagyon kevés az esélyük a túlélésre. Ezek az állatok tartoznak abba a 10 %-ba, akik már élve nem hagyják el a telepet.
A Városellátó központja a Vámház utcán van ugyan, de az ebrendészeti telepet a Kiserdő soron a Tanya 5. szám alatt rendezték be. A telepen hosszú, és hűvös, tetővel ellátott kennelekkel találkoztunk. A kutyák egy belső még hűvösebb zárt helyre is be tudtak húzódni, ahol bőséges hideg víz és élelem állt rendelkezésükre. Ott jártunkkor már újabb kutyák kerültek elhelyezésre. Az ebek szinte egytől egyig barátságosan közeledtek a fényképezőgép felé, jelezve megszokták, sőt igénylik az ember közelségét, tehát nemrégen még volt gazdájuk.
A telepen jelenleg 4 kennel van, de most kezdtek további 6 építésébe, mellyel a remények szerint bőven el tudják látni feladatukat úgy is, hogy nemcsak az előírt 14 napra tartják bent a kutyákat.
A helyszínen az egyik eb befogótól egy döbbenetes adatot tudtunk meg. Nagyon sokan vannak olyanok, akik maguk jelentik be, nem tartanak többé igényt a kutyájukra, azt vigyék el – így is sok állat került a telepre. Még súlyosabb az, amikor reggel a telepre érve, bedobott és ott szaladgáló kutyákat találnak – pedig magas kerítés veszi körül a tanyát. Ezt megelőzendő, a mostani bővítés során egy – a kórházak inkubátorához hasonló – fogadórészt alakítanak ki, hogy inkább abba helyezzék el a kidobásra ítélt kutyákat.
Két elv, kétféle gondolkodás ütközik itt. Az egyik a hatályos rendeletek és a rendszer, mely talán sok esetben nem hagy más kiutat egyes állattartóknak, a másik pedig a felelőtlen állattartás. A kettő között pedig hánykolódnak a jóérzésű állatbarátok, az állatvédő egyesületek és magánszemélyek. Az ide, és a menhelyekre került kutyáknak így egyedül bennük lehet minden reményük. Ha élni akarnak.
A gazdátlan, befogott kutyák érdekében tehát sokat tehetünk. Ezentúl rendszeresen szondázzuk a Városellátó oldalát, Önök pedig nézzék meg nálunk is a segítségre váró állatokat.
