Józsa István (MSZP) szerint a július 1-jén elindult e-útdíjrendszer használata bonyolult és drága. Az első nap lefagyott a rendszer, nem működik a műholdas rendszer – sorolta a hibákat az ellenzéki képviselő. Azt mondta, az e-útdíj nemcsak megnehezíti, de meg is drágítja a fuvarozást, és ez be fog épülni az árakba. Németországban és Szlovákiában a rendszer bevezetésére egy éves felkészülési időt biztosítottak, Magyarországon három hét volt rá.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára viszont idézte az e-útdíjrendszer diszpécserének csütörtök délutáni jelentését, miszerint annak fő funkciói stabilan működnek. Az első nap valóban érte egy túlterheléses támadás a rendszert, és ez rövid ideig – az első 12 órában – valóban akadályt jelentett, de anyagi kár senkit nem ért, mert üzemszünet volt. Szerint az e-útdíj a matricás rendszernél is kevesebb adminisztrációt igényel.
KDNP: mozgalmas félévet zárt az Országgyűlés
Harrach Péter (KDNP) azt mondta: az Országgyűlés mozgalmas félévet zárt, egységes szemlélet, biztos és hiteles ember- és társadalomkép alapján végezték a törvényalkotó munkát. Az egyik legfontosabb elfogadott jogszabálynak az új polgári törvénykönyvet (Ptk.) nevezte. Kitért arra, hogy a Ptk. esetében sokaknak – az ombudsmannak és az Alkotmánybíróságnak is – a családkép jelentett problémát. Szerinte a hétvégi „melegfelvonulás” kapcsán érdemes erről a képről beszélni.
„Ezt a problémát mint a magánélet területén hozott szabad döntést tiszteletben tartjuk, de nem kívánunk egy olyan, minket homofóbiával vádoló, valójában heterofób törekvésnek az elismerőjévé lenni, mely egy ideológiai alapon álló kérdést visz az utcára” – fogalmazott, megerősítve, a családot egy férfi és egy nő tartós és kizárólagos kapcsolatára épülő, gyermeket nevelő közösségének tartják.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a Ház növelni tudta a kiszámíthatóságot a törvényalkotásban. A tavaszi, illetve a rendkívüli nyári ülésszakban 113 érdemi törvényjavaslatot fogadott el az Országgyűlés, tízzel felülmúlva a 2012. tavaszi rekordot is. Az államtitkár szerint nemcsak a parlament, a kormány is stabil volt, és ez a kiszámíthatóság gazdasági előnyt jelent.
Jobbik: megalázó a rokkantsági felülvizsgálat
Vágó Sebestyén (Jobbik) emlékeztetett rá, hogy júniustól 120 ezer forinttal kompenzálják a rehabilitációs szakorvosokat, akik a rokkantsági felülvizsgálatokat és az új jelentkezők vizsgálatát végzik. Szerinte még mindig megalázó helyzetben vannak, akik vizsgálatra vagy felülvizsgálatra jelentkeznek, az orvosok alapállása ugyanis az, hogy a vizsgálatra jelentkező egy csaló. A bérkompenzáció egy jutalék, hogy minél kevesebb pénzt kelljen kifizetni rehabilitációs ellátásra az államnak? – kérdezte az ellenzéki képviselő.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára a rehabilitációs orvosok nevében kikérte magának az ellenzéki képviselő szavait, és azt mondta, ha valóban tud megaláztatásokról, visszaélésekről, információit jutassa el a megfelelő fórumokhoz. Az államtitkár szerint 2008 és 2010 között 55 százalékát utasították el a jelentkezőknek, tavaly már csak 22,2 százalékát.
Fidesz: a kormány folytassa a rezsicsökkentést!
Németh Szilárd (Fidesz) kijelentette, a kormány és a Fidesz–KDNP nem enged az EU üzleti célú nyomásának, nem hagyja csorbítani az ország alapszerződésben garantált jogait, megvédik az ország szuverenitását, folytatják a rezsicsökkentést.
A kormány kilenc rezsitételt csökkentett, miközben a legnagyobb energiaár-emelkedést a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején sínylették meg az emberek. A szocialisták közüzemi adósságcsapdába kényszerítették a lakosságot – tette hozzá.
A fideszes politikus a Tavares-jelentésre utalva közölte: „itt vannak az MSZP külföldi pártszövetségesei is. Csak most a helyszín nem Moszkva, hanem Brüsszel, nem a Komintern, hanem az Európai Parlament tavarisai.” Szerinte döbbenetes, hogy 24 évvel a kommunizmus bukása után „egy portugál kommunista” írhat az országot sértő jelentést.
Fónagy János államtitkár arról beszélt, a rezsicsökkentéssel a kormány változtatni akart azon a helyzeten, hogy magyar családok fizetik majdnem a legtöbb rezsit az EU-ban. Magyarország az unió három legtöbb rezsit fizető országa között van.
A kormány dolgozik azon, hogy 2013 őszén a villamosáram- és a gázágazatban további, legalább 10 százalékos rezsicsökkentést tudjanak végrehajtani – tette hozzá.
Képviselői eskütétel
A napirend előtti felszólalások után letette a képviselői esküt Hidvéghi Balázs (Fidesz), akit a Fidesz–KDNP közös listáról jelöltek. A Fidesz stratégiai igazgatóhelyettese a mandátumáról májusban lemondott kereszténydemokrata Stágel Bencét váltja a parlamentben. Hidvéghi Balázs képviselői mandátumát az Országgyűlés 266 igen szavazattal igazolta. A parlamenti képviselők létszáma ezzel 385 lett.
Határozat az EP-döntésre válaszul
Az Országgyűlés ezt követően a Tavares-jelentés európai parlamenti (EP) elfogadására válaszul kimondta: az EP szembemegy az európai értékekkel, és veszélyes útra vezeti az Európai Uniót. A Magyarországot megillető egyenlő elbánásról című, a fideszes Rogán Antal, Gulyás Gergely és Kocsis Máté által kezdeményezett határozati javaslatot 269 igen szavazattal és 6 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés.
A határozat rögzíti: a magyarok nem akarnak többé olyan Európát, ahol a szabadságot korlátozzák, ahol a nagyobb visszaél hatalmával, ahol megsértik a nemzetek szuverenitását, és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat. Elvárjuk, hogy EU tartsa tiszteletben mindazon jogainkat, „amelyek a csatlakozás után is megilletnek minket, éppen úgy, mint minden tagországot”. „A magyar Országgyűlés csodálkozásának ad hangot” – fogalmaz a határozat –, hogy az EP olyan határozatot hozott, amelyhez nincs joga, amellyel túllépi hatáskörét, önkényesen állapít meg követelményeket, önkényesen vezet be új eljárásokat, és olyan új intézményeket, amelyekkel sérti Magyarország uniós alapszerződésben garantált szuverenitását.
Változtattak a médiahatóság elnökével szemben támasztott feltételeken
Módosította a parlament a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a médiatanács elnökével szemben támasztott követelményeket. Az Országgyűlés erről a negyedik alkotmánymódosítással összefüggő törvénycsomag újbóli elfogadásával döntött. A jogszabályt múlt szerdán fogadta el először a Ház, Áder János köztársasági elnök azonban megfontolásra visszaküldte, mert az alaptörvénnyel ellentétesen adott rendeletalkotási jogot az NMHH elnökhelyettesének.
A kormány figyelembe vette az államfő aggályait, és a médiahatóság elnökével szembeni követelmények módosítását kezdeményezte. Így jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi diploma helyett felsőfokú végzettséget írnak elő a tisztség betöltéséhez. Pontosították azt is, mi számít a médiaszolgáltatások, sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlatnak. Az NMHH-nak és a médiatanácsnak Szalai Annamária április 12-én bekövetkezett halála óta nincs elnöke.
Újra elfogadták az egyházügyi törvény módosítását
Újból elfogadta a parlament az egyházügyi törvény módosítását, amire azért volt szükség, mert Áder János köztársasági elnök visszaküldte a jogszabályt az Országgyűlésnek egy jogbizonytalanságot okozó változtatás miatt. Az államfő kifogását figyelembe véve átírt törvényt – kiküszöbölve a jogszabály kodifikációs pontatlanságát – pénteken 255 igen szavazattal, 57 nem ellenében hagyta jóvá ismét az Országgyűlés. A Ház június 26-án szabályozta újra az egyházként elismerés rendjét, miután négy hónappal korábban az Alkotmánybíróság az egyházi törvény több rendelkezését is megsemmisítette. Az új szabályok szerint minden vallási közösség használhatja majd az egyház megnevezést.
Szeptembertől újra lehet LMP-frakció
Szeptembertől újra frakciót alakíthatnak az LMP parlamenti képviselői, miután az Országgyűlés pénteken elfogadta a házszabály módosítását. E szerint a jelenlegi 12 képviselő helyett már három – ugyanazon országos pártlistáról mandátumot szerző – képviselő is alakíthat frakciót. Az előterjesztő alkotmányügyi bizottság az Alkotmánybíróság áprilisi határozatára hivatkozott: az olyan párthoz tartozó képviselőket, amely átlépte az 5 százalékos parlamenti küszöböt, mindenképp megilleti a frakcióalakítás joga. Az LMP parlamenti frakciója február 11-ével szűnt meg, miután a 15 tagú képviselőcsoportból nyolcan kiléptek.
Hét országgyűlési választókerület határát módosította a parlament
Hét fővárosi országgyűlési egyéni választókerület beosztásán változtatott a parlament pénteken. A választójogi törvény módosítását 254 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés. A döntéshez először – csütörtökön – július 15-ére kellett módosítani azt az időpontot, amikortól már nem lehet megváltoztatni a választókerületi határokat. Ez ugyanis a hatályos törvényben június 30-a volt.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban azt mondta, technikai okokból, a települési jegyzőkkel folytatott konzultáció után szükséges néhány, elsősorban budai választókörzet határának módosítása. Ennek megfelelően kisebb pontosításokat hajtottak végre a választókerületek határait képező közterületek felsorolásán. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője múlt kedden az MTI-nek azt mondta, a technikai jellegű változtatások nagyon fontosak a választás megtartásához, hogy ne kérdőjelezhessék meg annak legitimitását. Jegyzők jelezték a problémákat, hogy választókerületi határoknál felcserélték az utca két oldalát.
Ismét elfogadták a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvényt
Módosításokkal ismét elfogadta a parlament kormánypárti többsége pénteken a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvényt, amelyet Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek. A múlt csütörtökön elfogadott törvény célja egy takarékszövetkezeti integráció létrehozása. Az államfő szerdán nyilvánította ki, hogy a törvény több pontjával nem ért egyet. Egyebek mellett úgy foglalt állást, vizsgálni kell, hogy a jogszabály rendelkezései megfelelnek-e a tulajdonjogra vonatkozó alkotmányos követelményeknek.
A parlament Németh Lászlóné fejlesztési miniszter javaslatára változtatott az előterjesztésen. A módosítással átmenetileg, 2016. január 1-jéig azokat a hitelezési mutatókat minősítik rossznak, amelyeknél a késedelmes hitelek aránya legfeljebb 12 százalék. A miniszter indoklása szerint több takarékszövetkezet jelezte, hogy rosszhitel-mutatójuk meghaladja a törvényben meghatározott 10 százalékos értéket. A törvény újbóli elfogadásáról az MSZP kérésére név szerint szavaztak.
