Szegedi Vadaspark minden igyekezetével azon van, hogy sikeresen felneveljék, majd szabadon engedjék az ápolásra befogadott állatokat. Még ha nem is 100%-os a siker, többségében elérik ezt a célt. Ha valami oknál fogva ez nem lehetséges, például túlságosan emberhez szokottá válik az állat, vagy nem teljesen egészséges, akkor állatkertben próbálnak neki helyet találni, akár Szegeden, akár máshol.
Nyáron nagyon sok őz érkezik a mentőközpontba. A tapasztalatok szerint egyre többen tudják, hogy ha erdőben találnak egy őzgidát magányosan, még nem jelenti azt, hogy elárvult, és a legjobb az, ha nem nyúlnak hozzá, mert anyja csak – szokásának megfelelően – elrejtette kicsinyét a veszély elől, majd visszatér hozzá. Azonban, ha egyszer már megérintettük, akkor az anya nagy valószínűséggel – az idegen szag miatt – nem neveli tovább gidáját. Természetesen adódhatnak olyan helyzetek, amikor közbe lehet avatkozni, pl. megsérül a gida vagy egyértelmű bebizonyosodik, hogy magára maradt.
A Vadaspark a felnevelt őzeket csak ideiglenesen tartja, a suták közül van, amelyet a vadasparki erdőben engednek szabadon, bakokat agresszív viselkedésük miatt nem. A többségüknek az idővel azonban más állatkertekben és vadasparkokban keresnek helyet.
A Szegedi Vadaspark semmilyen központi támogatást nem kap a mentőtevékenységének működtetéséhez. Ennek költségeit egyrészt a látogatói jegybevételekből fedezi, illetve a Szegedi Vadasparkért Alapítvány számára felajánlott adományok és 1%-os felajánlások révén sokan segítik magánemberként a munkát.
