A helyi TSZ volt sertéstelepén képzelték el saját húsállat tenyésztő telepüket a befektetők még 2010 környékén. 2012-ben már lelassult az építkezés, majd le is állt, az ott dolgozókat, lassan elküldték, majd az építkezéssel megbízott budapesti művezető is eltűnt ki nem fizetett számlákat maga után hagyva Székkutason, akit egyébként próbáltunk telefonon elérni – sikertelenül.
2013 elejére a telepen kritikussá vált a helyzet, mondták el a környéken lakók, és arra dolgozók. Az uniós előírásoknak megfelelő folyékony-trágya tárolókat felépítették, ám azokat nem kerítették be, sőt a telep kapui is tárva nyitva állnak a mai napig. Többen azt jelezték, a csapadékvízzel telt medencékbe több állat is belecsúszott és bele is pusztult. Úgy tudjuk, egy őzet is ki kellett menteni.
Szél István Székkutas polgármestere elmondta, a kezdetekkor megkeresték a cég képviselői, akkor szóbeli támogatásáról biztosította őket. Tett volna többet is – mint ügyintézés meggyorsítása – ám számára 2011 őszére komolytalanná vált a beruházó.
Az emberek elbocsátásával kezdődött a mélyrepülés, mondta a polgármester. Anno a cég a volt kombinát dolgozóinak átvételét és továbbfoglalkoztatását vállalta. Szél István elmondta, azt sem tudja, azok az emberek ki lettek-e normálisan fizetve. A mozdítható, értékesíthető anyagokat onnan elhordták, és lassan az enyészeté lett a különben jó infrastruktúrával és szép környezettel rendelkező telep.
A polgármester még kijelentette, a cég megkárosította az önkormányzatot, adót azóta sem fizetnek, a hivatalhoz be sem jelentkeztek. Az építési tevékenységet nem jelentették be, helyi adót, sőt mivel külterületi telepről van szó telekadót sem fizettek Székkutasra, sőt az iparűzési adóról történő nyilatkozást is elmulasztották.
A tulajdonosi háttér a mai napig ismeretlen a polgármester számára, aki még hozzátette, már megtették a szükséges jogi lépéseket.
