Belföld

Nem zárul le az 1100 éves vita

Miközben a parlament már a termőföldről szóló törvény módosításáról vitázik, újabb módosítás kerül a T. Ház asztalára, magától a szakminisztertől.

A termőföld Magyarország legfontosabb természeti erőforrása, amelynek megőrzése, „sokoldalú funkcióképességének fenntartása jelentős nemzetgazdasági érdek. Ennek oka elsődlegesen az, hogy a termőterület alapvető funkciója az élelmiszertermelés – írja a javaslat indokolásában az agrárminiszter.

Fazekas Sándor szerint az elmúlt húsz évben 390 ezer hektárral csökkent a megművelt terület, noha a termőföld és a talaj, mint természeti erőforrások és értékek megőrzése, “az azokkal való felelős, fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése szempontjából egyre inkább felértékelődő, nemzetbiztonsági jelentőségű stratégiai feladat”. A jó minőségű termőföldek, talajok védelme egész Európában a legfőbb kormányzati célok között szerepel – emlékeztetett a miniszter.

Szerinte a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) szabályozásának is az a fő célja, hogy a beruházásokhoz, a településfejlesztési célokhoz elsősorban ne termőföldet vegyenek igénybe, de ha ez elkerülhetetlen, úgy legalább a gyengébb minőségű termőföldeket használják fel. Ez a cél és szempont a termőföld valamennyi más célú hasznosítására érvényes – tette hozzá Fazekas Sándor, aki szerint javaslatával e cél szabályozási kereteit biztosítaná.

A módosítás módosítása

Az Országgyűlés hétfőn egyszer már átírta – a csaknem egy éve előtte fekvő – földtörvényjavaslatot. Akkor, még a mostani újabb módosítás előtt a szaktárca tudatta, a föld megtartása a célja a készülő mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló javaslatnak, amelyről széles körű társadalmi-szakmai vita folyt. A minisztérium tudatta: a „politikai haszonlesők akciói” alkalmat adnak arra, hogy hitelesen tájékoztassák a társadalmat az új földtörvény tervezetéről.


Fotó: Neményi Márton

Magyarország kormánya szilárd elkötelezettségével védi a magyar nemzet érdekeit. A törvényjavaslat a földszerzésre jogosultak körét jelentősen szűkíti: főszabályként a meghatározott képzettséggel, szakmai gyakorlattal rendelkező földműveseknek teszi lehetővé a föld tulajdonjogának megszerzését. Emellett az elővásárlásra jogosultak sorrendjét is rendezi, elsősorban a helyben lakók előtt megnyitva a földszerzés lehetőségét.

1100 éves vita zárul le

A VM által kidolgozott és az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága által benyújtott módosításokból összeálló új törvényszövegben megtalálható a társadalmi egyeztetéseken érkezett észrevételek többsége is. A szaktárca szerint igen nagy számban érkezett kritika olyan civilszervezetektől, amelyek mezőgazdasághoz kapcsolódó szakértelme és tapasztalata megkérdőjelezhető.

Az átdolgozott törvényjavaslatban szereplő objektív méretkorlátok nem teszik lehetővé a jelenleg működő, akár több tízezer hektáros nagybirtokok további létrejöttét, hosszú távú fennmaradását. A helyiek földszerzésének preferálásával organikusan végbemenő birtokkoncentráció veszi kezdetét. Az állattartók segítése növeli a versenyképességüket, a hatósági engedélyezés pedig a spekulatív, tőkebefektetési célú földszerzések megakadályozásának hatékony eszköze.

„A törvényjavaslat biztosítja, hogy a jövőben magyar földművesek és magyar gazdálkodók vehessenek termőföldet, s véget vet annak az 1100 éves vitának, hogy kié legyen a föld. Az új nemzetérdekű földtörvény lesz a vidék Magyarországának alaptörvénye” – írta a szaktárca.

Közben 209 civil- és gazdaszervezet írt levelet a parlamenti képviselőkhöz, hogy a földforgalmi törvényt csak jelentős módosításokkal fogadják el. A szervezetek szerint a jelenlegi törvénytervezet nem alkalmas arra, hogy az ország földvagyonát megvédje a külföldi tőkétől, biztosítsa a helyi közösségek hosszú távú életlehetőségét, megfékezze a tőkés nagyüzemek terjeszkedését és megteremtse a föld termőképességét megóvó fenntartható gazdálkodás alapjait.

Szétverik a mezőgazdaságot

A nemzeti együttműködési szándékkal ellentétesnek nevezte a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), hogy az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága szinte egy teljesen új földtörvényt nyújtott be úgy, hogy arról sem érdemi társadalmi egyeztetés, sem valódi szakmai vita nem folyt.

A MOSZ elismerte, hogy a módosítások egy része néhány kérdésben pozitív elmozdulást jelent – törölték a foglalkoztatási kényszert, javult az állattartók és a vetőmagtermelők helyzete -, de összességében nem változott a javaslat mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatása, mert a mezőgazdaságot annak hátrányára kívánják átalakítani. Elfogadhatatlan, hogy a törvényjavaslat akadályozza a ma működő mezőgazdasági szervezeteknek az új törvényi feltételekhez történő alkalmazkodását. Így például bünteti a mezőgazdasági szervezetek átalakulását. Sőt, az átalakulás esetén a földvagyon elvételével fenyeget.

A MOSZ felhívja a jogalkotók figyelmét arra, hogy a törvény elfogadása rontja a mezőgazdasági termelés versenyképességét. Ennek következtében pedig az érdekképviselet szerint elkerülhetetlen a mezőgazdasági termelés csökkenése, az állattenyésztés leépülése, a vidék népességmegtartó képességének és a mezőgazdaság foglalkoztatatás visszaesése.

Emellett MOSZ szerint az új tervezet továbbra is felvet számos alkotmányossági kérdést, így például az a rendelkezés, amely szerint, ha egy jogi személyiségű társaság, szövetkezet a törvényhez történő alkalmazkodás érdekében átalakul, akkor elveszíti tulajdonában álló földjét. A törvényjavaslat egyes rendelkezései aggályosak az európai normákkal való egyezést illetően is, például azzal, hogy Európában egyedüliként Magyarország tiltja a társaságok földtulajdonszerzését, de ugyanez vonatkozik a földhasználók körének szűkítésére is – állítja a MOSZ.

Ángyán már csak a csodában bízik

Hétfőn a földtörvény ellen tüntettek mintegy százan a Váralja Szövetség és az Élőlánc Magyarországért szervezésében az Országház közelében, az Alkotmány utcában. A tüntetők azt követelték, az Országgyűlés ne engedje a magyar földet “a külföldi tőke és oligarchák” kezére játszani. A megmozduláson Ángyán József fideszes országgyűlési képviselő azt mondta, az Országgyűlés kormánytöbbsége valamennyi módosító javaslatát elutasította, így a zárószavazást a jövő hétfőn tarthatják meg.

A képviselő közölte: bízik a csodákban, hogy egyéni módosító indítványokkal még meg lehet akadályozni a földtörvény elfogadását, így a magyar föld nem kerülhet majd az oligarchák kezére. A tüntetésen felszólaló szónokok és a szervezők követelték, hogy a kormány hosszabbítsa meg a külföldiek földvásárlására vonatkozó moratóriumot, hogy ne az alkotmányban is rögzített integrált mezőgazdasági termelés alapján létrejövő cégek “irányítsák” a teljes magyar mezőgazdaságot. Emellett a földbérletekre vonatkozó “botrányos pályázatok” és zsebszerződések megsemmisítését követelték.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.