Ha valaki a Szegedi Fegyház és Börtön Mars téri épületére néz, most nem sokat láthat a főhomlokzatból, hiszen állványok, védőhálók takarják. Mögötte viszont szorgos munka folyik, ugyanis az eredeti tervek szerint állítják helyre a komor célt szolgáló, de küllemében igencsak látványos fegyintézet főhomlokzatát. Az építkezés költségeire a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága biztosít forrásokat. Az építőknek nem lesz könnyű dolguk. Ugyanis a szegedi nagyárvíz után éppen olyan pompás palotát emeltek a Mars térre, mint amilyenek a belvárosban állnak. Ám az elmúlt évtizedekben annyira leromlott az épület állaga, hogy vakolatdarabok hullottak a falról, éppen ezért visszabontással meg kellett tisztítani nagyobb falfelületeket.
Ha már a szépítkezésről írunk, kanyarodjunk egy kicsit vissza a múltba, egészen a XIX. század végéig, hogy felidézzük az egykori építkezés menetét. Az 1878. évi V. törvény, a Csemegi Kódex életbelépése, az első magyar Btk. bevezetése követelte meg, hogy a kormány több új országos fegyintézet építését engedélyezze, köztük szerepelt a Szegeden építendő börtön is. Az 1979 márciusában pusztító nagy árvíz miatt nem halogathatták az építkezés megkezdését, ugyanis a Tisza rombolása miatt, no meg az eltelt évszázadok súlya alatt, a vár épülete – ahol korábban a szegedi börtön volt – olyan állapotba került, hogy a rabokat más börtönökbe kellett szállítani.
1881-ben külön törvény született Szeged új börtönének megépítéséről, ami az építés költségeit 850.000 koronában határozta meg. Egy évvel később már a fogházépület és felügyelői lakások építésével megkezdődött a nagy munka, szeptemberben hozzáfogtak a Mars térre néző, és most a parancsnoki épület funkcióját ellátó büntető törvényszéki palota építéséhez is.
1883 tavaszán indultak meg a munkálatok az úgynevezett Csillag-tömb kivitelezésén, ami csillag alakú alaprajzáról kapta az elnevezését. Tervezője Wágner Gyula műépítész volt, míg a területet Szeged városa biztosította az akkori katonai gyakorlótér melletti üres telek átadásával. Május elejére elkészült a két fogházépület és a büntető törvényszéki palota. A lakhatási engedélyek júniusi kiadása után a törvényszék megkezdte beköltözését a Mars térre tekintő új palotaépületbe.
A börtönépítést olyan nagy figyelem kísérte, hogy 1883. október 16-án Ferenc József osztrák császár és magyar király – amikor megtekintette az árvíz sújtotta város újjáépítését és fejlődését – ellátogatott a Mars térre is.
„A már csaknem teljesen elkészült fenyítő-törvényszéki palota fölvirágzott kapujában Kelemen Mór osztálytanácsos szép üdvözlő beszéddel fogadta a királyt. Mindenek előtt megnézte Őfelsége a törvényszék díszes tárgyaló termét, s itt Kelemen osztálytanácsos megmagyarázta a királynak, hogy a gyönyörű épületet az igazságügy-miniszter emelteté. Az uralkodó ezután a jobboldali fogházépületbe ment, hol megtekintette az egyes czellákat. A mintaszerű berendezés csodálatra készteté.”- írta a Szegedi Napló, 1883. október 17-i számában.
1884 augusztusában felépült a Bentham-féle, úgynevezett panoptikus rendszerű, háromemeletes, négy épületszárnyas körfolyosós börtönépület, amely alaprajza miatt a köznyelvben a „Csillag börtön” nevet kapta. Szeptember 3-án befejezték az utolsó simításokat az új börtönön, majd december 31-én a Magyar Királyi Igazságügy-minisztérium kibocsátotta az 1884. évi 57 463. számú rendeletet a börtön működtetéséről. Ebben írták le: az intézmény neve: „Szegedi Királyi Kerületi Börtön”.
De közölhetett bármit is a hivatalos okmány, változhatott számtalanszor az évek során a fegyház neve, az épület komplexumot országszerte csak Csillag börtönként emlegetik. A falakon kívül éppen úgy, mint azokon belül…
