A kétszintű érettségi bevezetése óta nem a rádióban olvassák fel a tételeket, hanem minden maturáló két tesztfüzetet kap a magyarérettségin. Az első a diákok szövegértését méri fel. Idén A magyar nyelv is és irodalom enciklopédiája egy nyelvészeti tanulmányát kellett elolvasniuk, s ez alapján kilenc kérdésre válaszolniuk. Ebben Gósy Mária az anyanyelv tanulásának a beszéd és a gondolkodás fejlődésére gyakorolt hatását elemzi.
A második tesztsor hasonlít a korábbi magyarérettségikhez, itt három „kifejtős” kérdés közül kell választaniuk a vizsgázóknak. Az egyik Leszek Kolakowski lengyel filozófus gondolatait veszi alapul, amelyben arról értekezik, miért vált az utazás epikai művek gyakori témájává. A vizsgázónak 3-4 mű bemutatása alapján kell kifejtenie véleményét a kérdésben. A második Az árva című Márai Sándor-novella elemzése, a harmadik Berzsenyi Dániel és Vörösmarty Mihály Napóleonról szóló verseinek összehasonlítása volt.
Fotó: MTI / Rosta Tibor
A köznevelési államtitkárság szerint rendben megkezdődtek a magyarírásbeli érettségi vizsgák országszerte. A kormányhivataloktól beérkezett jelzések szerint mindenütt zavartalanul folyik a vizsga, semmilyen rendkívüli esemény nem történt.
Középszinten 1214 helyszínen 83 255 vizsgázó, emelt szinten 50 helyszínen 1805 diák tesz érettségit.
A szövegértési feladatlap kitöltésére 60 perc, a szövegalkotásira 180 perc áll a rendelkezésükre. A vizsgázók először a szövegértési feladatlapot oldották meg, és csak ezek összegyűjtése után kezdhették meg a másik megoldását.
Az írásbeliken helyesírási szótár használható, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.
Tavaly Csokonai és Petőfi álomról szóló versének összehasonlítása, egy Móricz-novella elemzése és a szophoklészi embereszményről szóló értekezés közül kellett választaniuk a diákoknak a középszintű magyarérettségin. Az azt megelőző években többek között Umberto Eco, Kaffka Margit, Ancsel Éva, Nádasdy Ádám, Spiró György és a klasszikusok Máraitól, Móriczig, Adyig szerepeltek a tételek között.
Többen bukhatnak meg?
Hoffmann Rózsa már beiktatása óta hangoztatja, hogy megszigorítják az érettségi követelményeket. 2010 augusztusában lapunkban tarthatatlannak nevezte, hogy “míg Európában mindenütt 50 százalék körül van az elégséges szint, nálunk ez 20 százalék. Ez egy képmutató, a társadalmat, a diákokat becsapó rendszer, amelyben csak azért húzták meg ilyen alacsonyan a határokat, hogy biztosítsák a szakmai tiltakozás ellenében bevezetett kétszintű érettségi sikerességét. Igen, keményebb munka vár a diákokra és a tanárokra. De így volt ez egy jó évtizeddel és évszázadokkal ezelőtt is. Ezért tudott emelkedni az ország, és ez így lesz most is”.
Korábban egy adott teszten elért 20 százalék már elégségest ért, de idén már 25 százalék kell ahhoz, hogy „görbüljön a jegy”. A többi érdemjegy megszerzésének követelménye viszont nem változik. Hármast, négyest és ötöst a diák ugyanúgy 40, 60, 80 százaléktól kaphat a középszinten, és 33, 47, 60 százaléktól emelt szinten. Mint korábban.
