A közigazgatási és igazságügyi miniszter azzal kapcsolatban mondta ezt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában, hogy az Európa Tanács monitoring bizottsága megfigyelési eljárás elindítását javasolta Magyarországgal szemben.
Navracsics Tibor szerint az eljárás arra példa, hogy mintha megint “előbb lett volna ítélet, mint tárgyalás”. Elmondta, hogy kétszer is találkozott a bizottság jelentéstevőivel, vizsgálatuk eredménye azonban nem tükrözte az egyébként konstruktív megbeszéléseket. Hozzátette: a vizsgálat kudarcba fulladt azzal, hogy a két raportőr egyike, a cseh konzervatív Jana Fischerová elfogultnak ítélte a jelentést, ezért lemondott tisztségéről.
A Magyarországgal szembeni bírálatok az európai bal- és jobboldal közötti, a jövő évi európai parlamenti választások közeledtével egyre élesebbé váló politikai vita részei – fejtette ki Navracsics Tibor. Szerinte a baloldal Magyarország példáját akarja felhozni arra, hogy a jobboldal veszélyes a demokráciára. Azt mondta: ennek megfelelően a bírálatok nem jogi, hanem politikai természetűek, nem a szabályozást, hanem az Orbán-kormány vélt céljait kritizálják.
Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy az országkockázati felár mélyponton van, vagyis a piac biztonságosnak tartja a magyarországi befektetéseket, a kötvények hozama is alacsonyabb, mint az utóbbi években. Szerinte ez azt jelenti, hogy a piac igazolja a magyar gazdaságpolitika eredményeit.
A miniszterelnök-helyettes szerint Európának a gazdaságpolitikai intézkedések megítélésekor azt is figyelembe kellene vennie, hogy Magyarországon 700 euró az átlagkereset, mégis sikerült stabilizálni az országot, míg “a többszörösen csődbe jutott” Görögországban több mint háromszor ennyi, 2430 euró az átlagjövedelem, Németországban pedig több mint 3500 euró.
Navracsics Tibor egy kérdésre válaszolva úgy foglalt állást: minden nehézség ellenére megéri az Európai Unió tagjának lenni, ez nemzeti érdek.
