Belföld

Feloszlott a kritikus tömeg

A szervezők szerint elérte célját a budapesti Critical Mass: a biciklis közlekedés és kultúra önszerveződő, öngerjesztő és megkerülhetetlen, a féléves nagy felvonulásoknak nincs többé értelme. Április 20-án indulnak utoljára, mi pedig összeválogattuk a legjobb képeinket.

Kilenc év és majdnem húsz demonstráció után feloszlik a kritikus tömeg, azaz a Critical Mass Budapesten. A szervezők szerint az évi két vonulás mára megtette a magáét: a biciklisek vannak annyian, hogy különösebb esemény nélkül is láttassák magukat.


Fotó: Neményi Márton

Nem eltűnnek, hanem lezárják “kerékpáros városért vívott küzdelem első, harcosabb szakaszát” – írják a szervezők. Most következik a szakmai munka, az egyeztetés és lobbizás a biztonságosabb közlekedésért és azért, hogy Budapest végérvényesen kerékpárbarát város legyen.


Fotó: MTI / Beliczay László

A CM története évtizedes. Már a hetvenes években kezdeményezték Európa nagyvárosaiban, hogy álljanak össze a biciklisek, a jég végül egy óceánnal arrébb, San Franciscóban tört meg. 1992-ben alig ötven résztvevővel megrendezték az első Criticalt.


Fotó: Neményi Márton

A név a demonstráció egy formáját jelenti: a biciklis társaság leáll a kereszteződéseknél és bevárja a lemaradtakat, ezzel pedig hathatósan megmutatja magát az autósoknak és gyalogosoknak – így gyűlik össze az úgynevezett kritikus tömeg.


Fotó: Kummer János

A CM évekig csak egy nagyon szűk szubkultúra bulija volt, de egy idő után elérték az ezer fős átlagot. A kilencvenes évek végén Európában is megmozdult valami. A vonulás a hírekbe is bekerült, amikor 2004-ben New Yorkban rendőri akcióval próbálták feloszlatni a vonulókat.


Fotó: Neményi Márton

A biciklis szubkultúra nem a Critical Mass kapcsán állt össze. Török Ferenc már 1998-ban dokumentumfilmet forgatott a futár-világbajnokság magyar jelöltjeiről Hajtás Pajtás menni Amerika címmel.


Fotó: MTI / Bakró-Nagy Ferenc

A Hajtás Pajtás egyébként az első nagyobb biciklisfutár-szolgálat, a mai napig működik, sőt, a Magyar Kerékpáros Klub mellett onnan kerülnek ki a CM szervezői is. Ilyen például SInka Károly (Sinya), a budapesti bringások ikonikus hőse.


Fotó: Kummer János

2004. őszén, az első magyar CM-en (közvetlenül a New York-i események után) rögtön négyezren tekertek. A rendezvény sikeréről sokat elmond, hogy két-három év múlva már a teljes, 16 kilométeres szakaszt lefedték a bringások, tehát az utolsók még el sem indultak, amikor az elsők már megérkeztek.


Fotó: MTI / Kollányi Péter

Hagyományosan évente kétszer, a Föld napján, illetve a nemzetközi autómentes napon tartják a magyar CM-et. 2006. tavaszán részt vett a Massen Sólyom László is, 2008-ban pedig nyolcvanezren voltak. Ez azóta is rekord.


Fotó: MTI / Kovács Tamás

A sikersztorit csak a 2006-os zavargások törték meg, ekkor az eseményekre való tekintettel lefújták az őszi tekerést. Kisebb rendezvényekkel pótolták az űrt, illetve elindult a nyitott, rendőri felügyelet nélküli, laza havi tekerés Minimal Mass néven. Ezt azóta is rendszeresen megtartják.


Fotó: Neményi Márton

Többször szerveztek úgy CM-et, hogy bár rendőri biztosítás akadt, az utakat nem zárták le, a több tízezer biciklista rászabadult a forgalomra és megbénított néhány főutat.


Fotó: Neményi Márton

A biciklizés mára – bár több autós szervezet szigorításért lobbizik – teljesen elfogadott módja lett a budapesti városi közlekedésnek.


Fotó: Neményi Márton

Tekernek a politikusok is, a BKK pedig a biciklis szervezetekkel egyeztetve bővíti a kerékpárutakat a városban. Legutóbb tvaly,  az Andrássy úton adtak át egy forgalom mellett vezető fontos utat, amit Sinyáék rögtön le is teszteltek.


Fotó: Neményi Márton

A tekerés nem csak közlekedési forma, hanem szubkultúra is. Reagge, punk, szabadság, lazulás, éjszakába nyúló bulik – nagyjából ezek a hívószavak.


Fotó: Neményi Márton

Annak ellenére, hogy azóta nem csak felnőtt egy generáció, hanem gondoskodott az utánpótlásról is.


Az utolsó Critical Mass. Kattintson a képre!
Fotó: Neményi Márton

Ajánlott videó

Olvasói sztorik