Kérdőívek segítségével megpróbálták feltérképezni, milyen korcsoportok használják ki leginkább ezt a lehetőséget, milyen egészségügyi gondokkal jelentkeznek és milyen gyakran élnek ezzel a lehetőséggel, valamint hogy melyik országból érkeznek legtöbben Szegedre.
A kitöltött kérdőívekből kiderült, korcsoporttól függetlenül érkeznek diagnosztikára és ellátásra szoruló betegek.
A megkérdezettek nagy része a határ menti településekből érkezett, ám ez nem jelenti azt, hogy távolabbról nem érkeznek betegek, csak azt, hogy előfordulásuk százalékban mérve igen csekély.
A legtöbb szegedi orvosellátást igénybe vevő beteg romániai volt, nekik sokszor vagy olcsóbb az itteni szolgáltatásokat igénybe venni, vagy annyira nagy az ellátásbeli különbség, hogy a pénzkülönbözet eltörpül mellette. A Romániából érkezők jelentős százaléka másodvéleményt kér és az itteni kezelés mellett dönt.
A Szerbiából érkezettek nagy része Szegeden tanul, idő hiányában választják az itteni kezelést, kevesen döntenek az itteni szolgáltatások mellett a színvonalra hivatkozva.
A megkérdezettek nagy része átlagban évente legfeljebb 2-3-szor fordul orvoshoz, „csak ha muszáj”, ám az itt kezeltek 99%-a elégedett az árakkal, a szolgáltatásokkal és az egészségügyben dolgozók hozzáállásával.
Az itt diagnosztizált és/vagy kezelt betegek panaszai sokfélék: megfázás, in vitro kezelések, proktológiai, endokrinológiai, onkológiai időpontok, stb.
Az ide látogató betegek nagy része mind a diagnosztikai, mind a kezelési szolgáltatásokat igénybe veszi.
Észrevehető, hogy sok más turizmusfajtával ellentétben, az egészségturizmusban nem a pénz a mérvadó, hanem a végkimenetel.
Az ide látogató betegeknek, főleg ha nem beszélnek magyarul, sok nehézséggel kell megküzdeniük, ám mégis Szegedet választják. Ez is világosan rámutat arra a tényre, hogy nincs más fontosabb számukra, mint az egészségük.
