A tőle megszokott szerénységgel várta az öt órai kezdést. Míg a vendégek lassan megtöltötték a Zichy-palota dísztermét, addig a házigazdával, Villányi Lászlóval beszélgetett, aki nem mellesleg a Műhely folyóirat főszerkesztője. Egressy Zoltán szívesen vállalta a szereplést, és nemcsak azért, mert rendszeresen publikál az újságba, hanem azért is, mert egyre szorosabb szálak fűzik Győrhöz, hiszen az idei évadtól a teátrum dramaturgjaként segíti a társulat munkáját. Persze hosszú út vezetett idáig. „Buszvezető akartam lenni, vagy sportriporter. Utóbbi azért, mert nagyon szerettem gyerekkoromban gombfocizni és mindig közvetítettem a saját meccseimet. Aztán gyorsan rájöttem, hogy az írással teljes az életem” – mesélte lelkesen a Szép Ernő és József Attila-díjas író.
Az igazi áttörést Egressynek a Portugál hozta meg, a komédia a győri színház repertoárjában is évek óta főszerepet kap, olyannyira, hogy a darab közelít a 150. előadáshoz, és ki tudja hol fog ez a szám megállni. Amíg teltház van, addig érdemes játszani. „A Katona József Színházban volt az első bemutatóm, éppen a Portugállal. Akkor a nézőtéren ülve azon gondolkoztam, hogy milyen csodálatos az, hogy az ott megjelent emberek aznap miattam vették fel a kabátjukat, és öltöttek díszes ruhát, hiszen a művet én írtam. Egy ismerősöm persze viccesen rögtön megjegyezte: ne örülj, mert ha te nem, akkor írt volna más színdarabot, és akkor most miatta váltanának jegyet a színházba járók” – idézte fel első élményeit Egressy, majd ugyancsak a Portugál kapcsán megjegyezte, hogy olykor néhány műnek el kell engedni a kezét. „Egy alkotás addig érdekes, míg meg nem írja az ember. Ha kész van, el kell engedni és várni, hogy ki és hogyan dolgozza fel, illetve, hogy hogyan fogadja a közönség. Nagyon sok rendező nem szeret kortárs író munkájából dolgozni, mert félnek, hogy esetleg a szerző is szeretne ott lenni a darab megszületésénél. Úgy gondolom, hogy téved az-az író, aki ragaszkodok ehhez, hiszen a próbafolyamat egy intim alkotói légkör, melyben a rendezőnek és a színészeknek van csak helye. Persze láttam én is jó és kevésbé jó sikerült Portugált, de a győrit azt nagyon szeretem” – hangsúlyozta Egressy Zoltán. „A szöveg egy előadás alapanyaga, de ilyenkor nem csak a szerző vizsgázik – bár utálom ezt a kifejezést – hanem a rendező is, hiszen egy nagyon jó művet is lehet rosszul színpadra adaptálni. Nem minden Hamlet jó például, pedig Shakespeare úyg írta meg, ahogy kell” – tette hozzá a dramaturg.
Az est végén természetesen szívesen dedikált az író, a házigazda pedig elárulta, hogy a soron következő esten Mészáros Urbán Szabó Gábor várja majd az olvasókat a Zichy-palotába.
