Eredetileg először tavaly júliustól december végéig kaphattak munkaköri pótlékot a Miniszterelnökségnél és a minisztériumokban dolgozó kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők – de csak akkor, ha olyan munkakörben dolgoznak, amelyet munkakör-elemzést követően értékeltek a közigazgatási miniszter által meghatározott módszertan alapján. A módosítás értelmében idén munkakör-elemzés és értékelés nélkül is megállapítható munkaköri pótlék.
A minisztériumokban egyébként a személyi juttatásoknak maximum 10 százalékát fizethetik ki munkaköri pótlékként, ami legfeljebb a kormánytisztviselő alapilletményének 30 százaléka lehet.
A rendelet eredetileg azt a célt szolgálta, hogy a közszolgák bérét ne az határozza meg, hogy milyen végzettséggel és mennyi ideje dolgoznak a közszférában, hanem az, hogy a betöltött munkakörben mekkora felelősségük van, illetve munkájuk mennyire hasznos.
A munkakör-értékelés a versenyszférában régóta alkalmazott módszer – segítségével azt állapítják meg, hogy egy munkakörnek mekkora a relatív súlya az adott szervezetben.
A rendeletmódosítás tartalmazza, hogy a pótlék megállapításánál vezetői munkaköröknél figyelembe kell venni, hogy mekkora az irányított intézmény, mi a feladata, mennyien dolgoznak ott, és hány embert irányít a vezető – a nem-vezetőknél pedig a feladat- és hatásköröket, a munkakör szervezetben elfoglalt helyét és a betöltéséhez szükséges tudást.
A kormány egyébként idén januárban határozott arról, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban, a minisztérium által irányított államigazgatási szerveknél (például a kormányhivataloknál), illetve a Belügyminisztériumban és a Honvédelmi Minisztériumban, valamint e két minisztérium által irányított szerveknél a vezetői munkakörök elemzését és értékelését május 31-ig, a többi munkakörét október 31-ig kell elvégezni.
A feladatok elvégzéséről, a további javaslatokról december 15-ig kell előterjesztést készíteni a kormány számára.
