Tavaly januárban lépett életbe a szigorítás, amely szerint zárt térben nem lehet dohányzóhelyet kijelölni, és a közintézmények öt méteres körzetében sem lehet rágyújtani, egészségügyi intézmény esetében pedig az udvaron, belső nyitott területeken sem. Három hónap türelmi időt adtak a törvényalkotók, áprilisig nem büntettek, csak figyelmeztettek az ellenőrök. Egy év alatt 56 ezer ellenőrzést tartottak és több mint 12 millió forint bírságot szabtak ki.
Szabó Enikő, az ÁNTSZ Országos Tisztifőrvosi Hivatal helyettes vezetője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta, az 56 ezerből 38 ezer ellenőrzés zajlott az áprilisig tartó türelmi időszak után, és igazuk volt azoknak, akik azt mondták, hogy a három hónap után a vendéglátóhelyek, illetve az egyéb intézmények működtetői be fogják tartani a törvényt. A hatóság emberei valóban jóval kevesebb hiányosságot találnak, mióta élesben ellenőriznek.
A szakember azt is hangsúlyozta, olyan visszajelzéseket kaptak, hogy a kezdeti félelmekkel ellentétben a szigorítás nemhogy csökkentette a vendéglátóhelyek forgalmát, hanem növelte. Ennek oka szerinte, hogy ma már olyanok is bemennek fogyasztani ezekre a helyekre, akiket korábban elriasztott a sűrű füst.
Szabó Enikő szerint, bár a problémás esetek száma csökkent, bírságolni való azért így is akad. Közterületi szabályszegéskor, amikor valaki a kiírások, figyelmeztetések ellenére is rágyújt a tiltott helyen, kisebb összegű büntetéseket szabnak ki, mint a szórakozóhelyek esetében. Nagyobb súlyú törvényszegés ugyanis, ha egy vendéglátóhely működtetője hány fittyet a korlátozásokra, mintha valaki füstmentesnek szánt utcarészen magában cigarettázik. A szabálytalankodó vendéglátósokat fenyegető bírságok összege egymillió forintnál kezdődik – mondta a helyettes országos tiszti főorvos, aki hozzátette, nemrég újból elrendeltek egy akcióellenőrzést a törvény betartatására.
A népegészségügyi szervezet munkatársa szerint az eddigi tapasztalataik azt mutatják, hogy a jogszabály jó, az akcióellenőrzéseket azért is érdemes időnként elrendelni, hogy felhívják a figyelmet a füstmentesség követelményére.
Nem egy oktatási intézményből érkezett olyan visszajelzés, hogy a dohányzó tanárok fele leszokott a cigarettáról, és akad olyan óvoda is, ahol kampány indult a teljes füstmentességért, vagyis, hogy egyetlen munkatárs se gyújtson rá többet. A dohányzásról lemondó pedagógusok esetében nagyon komoly az ellenőrzés, mert a gyerekek árgus szemekkel figyelik, hogy az óvó néni, tanár bácsi kimegy-e az udvarra rágyújtani. Ők még szigorúbbak, mint a tisztifőorvosi hivatal munkatársai, akik hivatalból ellenőriznek – mondta Szabó Enikő.
A szakember hozzátette, nagyon szeretnék, ha a jogszabály betartatása jelentősen hozzájárulna, hogy Magyarország lekerüljön a tüdőrák okozta halálesetek világszerte előforduló arányát bemutató lista éléről.
