Február másodikán különleges jelentősége van a medvék barlangból való “előjövetelének”, ugyanis e nap időjárása alapján – a népi hagyomány szerint – következtetni lehet a tél hosszára. Ha tiszta, napsütéses idő van, a medve meglátja az árnyékát: ettől megijed és visszabújik a barlangjába, így hosszú télre lehet még számítani. Ha azonban az idő borult, és árnyékot nem lehet látni, a zimankó már nem tart sokáig – írja az MTI.
A “medveárnyék-észlelés hivatalos eredményét” Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke jelentette be. Vitatható, hogy a medvék mennyire tekinthetők megbízható időjósnak, ugyanakkor több meteorológus azon a véleményen van, hogy a hosszú távú előrejelzések – a légköri folyamatok számos véletlenszerű, kiszámíthatatlan eleme miatt – eleve olyan nagy bizonytalansággal bírnak, hogy ennyi erővel akár a medvék árnyékát is figyelhetjük.
A népi meteorológia általában egy-egy jeles nap időjárása alapján következtet egy hosszabb időszakra, s e jeles napok gyakran a keresztény hagyományokkal is összefüggnek: február 2. a katolikus naptárban Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe.
Az elmúlt 10 év statisztikái alapján a fővárosi medvék 4-szer (2003, 2007, 2010, 2012) legalább 5 vagy annál több napos órát láthattak volna, ha nem ijedtek volna meg az árnyékuktól – olvasható az Országos Meteorológia Szolgálat közleményében.
Február másodikán a legtöbb medve nem láthatta meg az árnyékát, mert vastag felhőzet borította az eget, csak megáztak a medvék. A macik szerint tehát jön a tavasz!
