Nehezen vitatható, hogy az ellenzék osztódása – különösen egy évvel a választás előtt, és még inkább egy relatív többségi egyéni választókerületis rendszer esetén – a kormányoldal számára kedvező fejlemény. A kormánypártok elégedetten figyelhetik az eseményeket, amelyek sok mindent üzennek a választóknak, de azt biztosan nem, hogy az ellenzéki oldalon már felkészült, belső vitákat lezáró, kormányképes erők várják a kormányváltást – írja blogjában Török Gábor.
Az elemző szerint ugyanakkor ennek a szakadásnak nem csupán a Fidesz örülhet: ha a kilépők előbb-utóbb valóban az Együtt 2014-hez csatlakoznak majd, azzal egy lendületét vesztett projektbe lehelhetnek új életet. Bajnai pártja számára létfontosságú lehet ez a fejlemény: médiaképes politikusokat, politikai tartalmakat és médiafigyelmet kaphatnak, márpedig az utóbbi időben ezek egyre inkább hiányoztak a formációnál.
Ebből a szempontól az Együtt-tel sajátos előválasztási harcban álló szocialistáknak lehetne akár rossz hír is a mostani szakadás, de ha előbbre, a választási együttműködésre tekintenek, akkor az MSZP sem lehet boldogtalan attól, hogy mostantól egy fél LMP-s frakcióval bővülhet a baloldali összefogás.
Török Gábor szerint az LMP mindkét irányzata jobban jár az elválással, mintha a feleket kölcsönösen bénító belső válság állapotában maradtak volna. Schifferék lehetőséget kapnak arra, hogy kompromisszumok nélkül érvényesítsék középutas, önálló politikájukat, Jávorék pedig végre azt tehetik, amit mindig is helyesnek gondoltak: csatlakozhatnak a Fidesz-ellenes ellenzéki táborhoz.
