Belföld

Visszamenőleg is fizetni kell a kivitt pénz után

dollár-euro-font (dollár, euró. font)
dollár-euro-font (dollár, euró. font)

35 százalékos forrásadót rónak ki a külföldre vitt pénzekre.

Tavaly november végéig mintegy 67 milliárd forint összegű vagyont hoztak vissza, ami a 10 százalékos adóval 6,7 milliárd forint adóbevételt eredményezett. Az adóamnesztia 2013. január 1-jén lezárult. A kormány új megoldásokon dolgozik, amelyek a külföldre menekített magyarországi tőke fehérítését tűzik ki célul – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő.

Az állam méltányos eljárást biztosított mindenkinek, aki adóoptimalizálási céllal elvitte a pénzét, ez az akció azonban 2012 végén lejárt – tette hozzá Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.
A Nemzetgazdasági Minisztérium arról tájékoztatta a kormányt, hogy legkevesebb 1000 milliárd forint van még külföldön, de vannak olyan becslések, hogy a kivitt jövedelem az 1500-2000 milliárdot is elérheti. Hozzáfűzte, hogy Németországban, Ausztriában és Nagy-Britanniában is folyik az onnan külföldre kivitt pénzek adóztatásának vitája.

A Miniszterelnökség, az NGM és a Külügyminisztérium azt a feladatot kapta, hogy próbáljon ennek az 1000 milliárd forintnak a nyomára jutni.

A svájci kormánnyal nagyon rövid időn belül megkezdik a tárgyalásokat. Elsősorban azt kérik, hogy a svájci bankok adjanak ki minden Magyarországra vonatkozó, betétazonosításra alkalmas információt, hogy ezeket a pénzeket be lehessen vonni a közteherviselésbe. “Teljes információ- és adatnyilvánosságot szeretnénk annak érdekében, hogy megismerhessük, hogy ki az, aki betéttel rendelkezik bármelyik svájci bankban” – mondta a politikus. Titkosszolgálati adatokkal rendelkeznek arról, hogy jelentős magyar betétek vannak Svájcban – tette hozzá Visszamenőlegesen ezeket a betéteket mintegy 35 százalékos átlagos forrásadóval kívánja a magyar kormány az információk és adatok birtokában megadóztatni.

Van még néhány, a kérdésben érintett európai ország. Példaként Ausztriát említette Lázár János, ahol még vannak anonim betétek, továbbá a “hagyományosan offshore célpont” Ciprust, amelynek esetében elengedhetetlenül szükséges a kettős adóztatással kapcsolatos egyezmények felülvizsgálata. Kifejezetten fontos – mondta -, hogy Ciprussal kétoldalú tárgyalások kezdődjenek, hogy az offshore pénzek minél hamarabb hazajöhessenek, és az adórendszerbe bekapcsolódhassanak.

Az államtitkár megerősítette, hogy Svájcban vannak még alvó számlák, ezeknek a sorsával is foglalkozik a kormány. Ezeken a számlákon összességében néhány százmillió forint lehet, a tulajdonosok beazonosítása nem lehetséges, ezért újabb felhívással fordulnak majd a hozzátartozók felé, hogy jelentkezzenek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik