Belföld

Kovács Árpád szerint csak lassan csökken az államadósság

24.hu
24.hu

2012. 12. 28. 09:08

A GDP arányos magyar államadósság szintje csak lassan fog csökkeni, a mérséklődés feltétele az államadósság szabály betartása.

A Költségvetési Tanács elnöke szerint a néhány hasonló sorsú közép-kelet európai államénál sokkal magasabb szinten álló magyar államadósság csökkentéséhez szükség van a fenntartható gazdasági növekedés beindulására, és arra is, hogy a kedvező pénzpiaci hangulat fennmaradjon. Ezzel párhuzamosan a kamatfelárak, kamatok, állampapír-hozamok hosszabb távon is csökkenjenek.

“Ha mindez együtt van és sikerül az államháztartási stabilitásban és a gazdaság dinamizálásában megtalálni az egyensúlyokat, akkor az államadósság tíz-tizenöt éven belül mérséklődhet hatvan százalék alá a GDP-hez képest. Ez a súlyos teher ilyen távlatban lesz kinőhető” – hangsúlyozta.

Arra a felvetésre, hogy a jövő évi büdzsé megalkotása során a KT többször vélte úgy, hogy a nemzetgazdasági tárca túl pozitívan ítélte meg a hazai gazdaság folyamatait, elmondta: a véleményeltérések ellenére az együttműködési szándék, a segítőkészség volt a jellemző a Nemzetgazdasági Minisztérium minden velük kapcsolatba kerülő vezetője, munkatársa részéről. A reálfolyamatok alakulásának prognózisbeli eltéréseire, a “növekedési áldozatokra és más aggályokra” pedig nem csak a tanács hívta fel a figyelmet.

“Úgy gondolom, a 2013-as büdzsé tartalékképzésében, az Országvédelmi Alap többszörösére emelésével és végül a korábbiakhoz képest reálisabb növekedési prognózis alapul vételével, és számos más, a költségvetés kiadási oldalára vonatkozó észrevétel korrekciójával a kormány jelentős mértékben figyelembe vette a tanács véleményét. Az adóhatékonyság javításának sohasem látott mértéke és általában a bevételi kockázatok vonatkozásában ez kevésbé mondható el. Remélem, nem lesz igazunk” – mondta Kovács Árpád.

A KT elnöke kitért arra: a Költségvetési Tanács szerepét, munkája operativitását lényegi pontokon változtatta meg a Stabilitási törvény 2011. végi elfogadása, majd idei módosítása. A szabályozás a költségvetés elfogadásának és esetleges módosításainak mechanizmusában feszes határidőkkel, előírásokkal körülhatárolt új, közjogi következményekkel járó – adott esetben “vétót” biztosító – feladatköröket határozott meg a tanácsnak.

Elmondta: megmaradt a tanács a véleményező, a költségvetési folyamatokat félévente értékelő funkciója is. Ennek teljesíthetősége érdekében a tanács titkárságának felállítására vonatkozó, a működtetés személyi és technikai feltételeit biztosító törvényi rendelkezések is megszülettek. “A KT alapvetően az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kitűnő elemző bázisainak munkájára támaszkodott, így biztosítva volt, hogy a tanács döntéseit szakmailag  alátámasztva hozza meg” – mondta KT elnöke.

Kovács Árpád azzal kapcsolatban, hogy ez volt az első év, amelyben alkalmazni kellett az államadósság-szabályt, kifejtette:  ez esetben az alaptörvényben foglalt előírás betartásáról kell felelőséggel nyilatkozni. Az államadósság szabály bevezetése és a 2013-as költségvetésre történt alkalmazása megkövetelte, hogy a Költségvetési Tanács hozzájáruljon a büdzsé zárószavazásához. A tartós gazdasági visszaesés kényszerhelyzetét kivéve ma Magyarországon csak olyan költségvetés, illetve költségvetési módosítás fogadható el, amely szerint az államadóság nem növekszik.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.