Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló -az igazságügyi miniszter parlamenthez pénteken benyújtott – javaslat tartalmazza még többek között az egységes közigazgatási és munkaügyi bíróságok létrehozásával és az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata ügyében az ombudsman Kúriához fordulásával kapcsolatos részletszabályokat is.
2013. január 1-jétől a helyi bíróságok jogutódjaként a járásbíróságok, a munkaügyi bíróságok mint különbíróságok jogutódjaként pedig a közigazgatási és munkaügyi bíróságok kezdik meg működésüket. A fővárosi kerületi bíróságok változatlan elnevezéssel működnek tovább január 1-jétől járásbíróságként. (Ez év elejétől a fővárosi és a 19 megyei bíróság, illetve a mellettük működő cégbíróságok neve változott meg törvényszékre, továbbá a Legfelsőbb Bíróság visszakapta a korábbi Kúria nevet.)
“A járásbíróságok létrehozásának jelenlegi első lépése megteremti a legalsó szintű ítélkezési fórum intézményi kereteit, amely a közigazgatási rendszer átalakításával létrejövő legkisebb közigazgatási területi egységnek, a járásnak mind elnevezését, mind szerveződési elveit követi” – olvasható a javaslat indokolásában, mely nyitva hagyja a lehetőségét a helyi bírósági rendszer további átalakításának.
Az országban a fővárosi kerületi bíróságokon kívül 105 helyi bíróság működik, ugyanakkor egy másik jogszabály a fővárosi kerületeken kívül összesen 175 járást hozott létre.
A közigazgatási járási rendszer felállításának tapasztalatait hasznosítva nyílik majd lehetőség a járásbíróságok létrehozásának második lépcsőjében az Országos Bírósági Hivatallal együttműködve – a bírósági járások területi áttekintésére, azaz az egyes járásbíróságok illetékességi területének az új ismeretek birtokában történő felülvizsgálatára. Ezért ez a javaslat nem változtat az alapszintű bíróságok számán, székhelyén és illetékességi területén. Ugyanakkor a fővárosi kerületi bíróságokon kívül a bíróságok elnevezését akként alakítja ki, hogy az a bíróság székhelyéül szolgáló település nevéből és a járásbíróság megnevezésből tevődik össze, például a jelenlegi Kecskeméti Városi Bíróság január 1-jétől Kecskeméti Járásbíróság. A fővárosban megmaradnak a jelenlegi kerületi bírósági elnevezések.
A javaslat melléklete tartalmazza a helyi bíróságok és az új közigazgatási és munkaügyi bíróságok elnevezését, és területi illetékességét, a helyi bíróságok esetében felsorolja a hozzájuk tartozó településeket.
A január 1-jétől létrejövő egységes szervezetű közigazgatási és munkaügyi bíróságok a fővárosban, illetve megyénként működnek majd jobbára a törvényszéki székhelyen. A munkaügyi bíróságokkal való intézményi egyesülés nyomán a közigazgatási ügyekben első fokon eljáró bíróságok a munkaügyi bíróságokkal egyezően különbíróságokként fognak működni. A jogorvoslat is akként módosul, hogy a munkaügyi bíróságokhoz hasonlóan másodfokon a törvényszékek járnak majd el. (Jelenleg még a táblák hatáskörébe tartoznak a másodfokú közigazgatási perek.)
Az új szervezeti-hatásköri rendszertől az indoklás szerint az ügyek másodfokú elbírálásának felgyorsulását várják.
Az újonnan létrejövő különbíróságok regionális szakmai testületeiként közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok jönnek létre, a fővárosban egy, továbbá a 19 megyében még összesen 5.
Ez év elejétől az önkormányzati rendelet – alaptörvényt leszámítva – más jogszabállyal, például törvénnyel való összhangjának vizsgálata, illetve a jogszabálysértő önkormányzati rendelet megsemmisítése az Alkotmánybíróság helyett a Kúria háromtagú önkormányzati tanácsának feladata. Ezt az eljárást jelenleg csak a fővárosi, illetve a 19 megyei kormányhivatal, továbbá a konkrét ügyekben eljáró bírók kezdeményezhetik. A javaslat 2013 januárjától a kúriai eljárást közvetlenül kezdeményezni jogosultak körét kibővíteni kezdeményezi az alapvető jogok biztosával, aki eddig ezt csupán közvetve, a kormányhivatalokhoz fordulva tehette.
A javaslat több mint tucatnyi sarkalatos törvényt módosít.
