Leállítja a magyar határ közelébe, az ausztriai Rábakeresztúrra (Heiligenkreuz im Lafnitztal) tervezett szemétégetőmű építésére vonatkozó terveit a burgenlandi energiaellátó vállalat, a Burgenland Energie – közölte csütörtökön a vállalat egy illetékese.
Michael Gerbavsits, a Burgenland Energie igazgatóságának elnöke az osztrák közszolgálati televíziónak (ORF) nyilatkozva azt mondta: a létesítmény üzemeltetése már nem lenne gazdaságos, mivel importálni kellene a hulladékot, és az energiaárak is csökkentek az eredeti tervekhez képest. Emellett a vállalat szeretné megőrizni vezető szerepét a szélenergia felhasználásában, tovább növelni előnyét ezen a területen, és a szemétégető nem illeszkedne ebbe a stratégiába. A döntés az erőmű elleni ausztriai és magyarországi tiltakozásoktól függetlenül született meg – mondta Gerbavsits az ORF kérdésére. “Számunkra a gazdasági tényezők voltak a döntőek” – jelentette ki.
Az akkori osztrák tartományi gázszolgáltató, a BEGAS 2007-ben jelentette be, hogy évi 325 ezer tonna kapacitású, álláspontjuk szerint korszerű technológiájú hulladékégetőt kíván felépíteni 115 millió eurós beruházással közvetlenül a magyar-osztrák határ mellett.
A létesítmény ausztriai környezetvédelmi engedélyezése ellen osztrák és magyar környezetvédők, Szentgotthárd önkormányzata, az Őrségi Nemzeti Park, valamint magánszemélyek is tiltakoztak figyelemfelkeltő akciókkal, valamint jogi úton is. A döntés felülvizsgálatát visszatérően szorgalmazták az elmúlt években magyar kormányzó és ellenzéki pártok is.
A több éve húzódó jogi vita legutóbbi állomásaként júniusban az osztrák közigazgatási bíróság, majd az osztrák környezetvédelmi szenátus (Umweltsenat) is hatályon kívül helyezte a létesítmény építési engedélyét.
A beruházás ellen tiltakozók szerint a létesítmény megváltoztatta volna a táj képét, sértette volna az Őrségi Nemzeti Park természetvédelmi érdekeit, környezeti terhelést jelentett volna.
Emlékeztető a hat éve húzódó ügyről:
2006. június 9. – A rábafüzesi határátkelőnél civil szervezetek forgalomlassító demonstrációval tiltakoztak a beruházás ellen, mert szerintük az üzem füstgázai Szentgotthárd városát szennyeznék, tönkretennék az idegenforgalmat, mert a létesítmény alig 400 méterre lenne a város termálfürdőjétől, és azt is kifogásolták, hogy az osztrák fél nem adott időben tájékoztatást.
2006. június 12. – A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szóvivője közölte: levélben jelezték az osztrák félnek, hogy Magyarország részt kíván venni a hulladékégető engedélyezési folyamatában. Az illetékes burgenlandi kormányzat azt ígérte, az ősszel várható környezeti hatásvizsgálati eljárásba bevonják a magyar hatóságokat is.
2007. május 4. – A Begas benyújtotta az osztrák kormánynak a környezeti hatástanulmány koncepcióját a hulladékégetőműről. Ezt a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak is elküldték, amely kifejtette aggályait.
2007. június 16. – Sólyom László köztársasági elnök Bécsben Heinz Fischer osztrák államfővel tartott találkozóján kifejtette: a beruházás kapcsán Magyarország élni fog a határokon átterjedő környezeti hatásokkal foglalkozó espoo-i egyezményben biztosított jogaival.
2007. november 29. – Budapesten a második magyar-osztrák kormányülésen a magyar kormány azt kérte, hogy az osztrákok találjanak alkalmasabb helyet az erőmű felépítésére. Alfred Gusenbauer osztrák kancellár válaszában azt mondta: minden előírást be fognak tartani, a döntést a magyar és az osztrák lakosság bevonásával hozzák meg.
2008. március 13. – Ausztriai és magyarországi természetvédő és civil csoportok tiltakoztak Burgenland tartomány székhelyén, Kismartonban (Eisenstadt) a hulladékégető terve ellen, miután a januárban elkészült környezetvédelmi hatástanulmány semmiféle magyarországi hatást nem vizsgált és figyelmen kívül hagyta az illetékes osztrák minisztérium által javasolt szempontokat is. A tervvel kapcsolatban a Greenpeace környezetvédő szervezet is kifogásokat fogalmazott meg, szerintük a létesítmény kapacitása túl nagy a Burgenlandban keletkező hulladékhoz képest, így gazdaságos működése csak szemétimporttal lenne megoldható.
2008. április 6. – Szentgotthárdon érvényes és eredményes helyi népszavazáson utasították el a hulladékégető megépítését; az eredmény nem kötelezte az osztrák döntéshozókat.
2008. április 29. – Sólyom László köztársasági elnök Grazban Heinz Fischer osztrák elnökkel találkozva ismét felvetette a szemétégetőmű kérdését, hangsúlyozva: elvárható, hogy “ne akarják egyoldalúan a határra kényszeríteni ezt a berendezést”.
2008. szeptember 10. – A kormány határozatban kérte fel Ausztriát, hogy az országhatártól távolabb építsék fel a Rábakeresztúrra (Heiligenkreuz) tervezett hulladékégetőt.
2008. szeptember 16-17. – A beruházás tervezett helyszínétől ötven kilométerre, Felsőőrön (Oberwart) botrányos körülmények között rendezték meg az utolsó közmeghallgatást a szemétégetőmű ügyében. Október 9-én Olajos Péter európai parlamenti képviselő a testület plenáris ülésén szólalt fel a témában.
2009. február 5. – A burgenlandi hatóságok első fokon engedélyezték az erőmű megépítését, ami ellen a magyar és osztrák környezetvédő szervezetek, a Rábakeresztúrral szomszédos Nagyfalva (Mogersdorf) és Szentgotthárd is tiltakozott. Hat nap múlva Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter budapesti látogatásának egyik fő témája a hulladékégető megépítése volt.
2009. június 27. – Heinz Fischer osztrák elnök, aki a vasfüggöny lebontásának huszadik évfordulója alkalmából érkezett Budapestre, kijelentette: az osztrák kormány nem tilthatja be a szemétégető felépítését, ha a beruházás törvényes és megfelel a nemzetközi normáknak.
2010. szeptember 7. – Schmitt Pál köztársasági elnök első hivatalos külföldi útján Bécsben a rábakeresztúri szemétégető ügyével kapcsolatban azt a tájékoztatást kapta, hogy az építkezést egy-két évig még nem kezdik el, részben a határozott magyar fellépés, részben osztrák környezetvédők tiltakozása eredményeként.
2010. június 10. – A független osztrák környezetvédelmi tanács megerősítette az égetőmű első fokú építési engedélyét, de további feltételeket írt elő az építtetőnek. (Ausztriából és Magyarországról összesen 487 fellebbezés érkezett a burgenlandi tartományi kormány 2009. február 5-i első fokú engedélye ellen.)
2012. május 23. – Az osztrák közigazgatási bíróság formai hiba miatt hatályon kívül helyezte a környezetvédelmi szenátus döntését a heiligenkreuzi hulladékégető építési engedélyének kiadásáról és az eljárást újból a szenátus elé utalta. A beruházó Begas vállalat ezután közleményt adott ki, amely szerint “megvizsgálja a projekt jogi és gazdasági környezetét és az eredmények alapján dönt a továbbiakról”.
