A CEZ cseh villamosművek öt évet töltött azzal, hogy előkészítsen két projektet, köztük a százhalombattai kombinált ciklusú gázturbinás erőművet, amelyek most nem épülnek meg – mondta el Hornai Gábor, a CEZ Magyarország ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a befektetni szándékozók közül mások is arra a következtetésre jutottak, hogy túlságosan kockázatos most erőműépítésbe kezdeni.
Az ügyvezető igazgató szerint a villamos energia ára a válság óta csökken, részben a gazdasági recesszió, részben a szén-dioxid kvótaárak, valamint a szénár csökkenése, illetve a megújuló energiaforrások belépése miatt. Ezért a nagyerőművi beruházások megtérülése olyan hosszú idő lenne, amit magánbefektetők jelenleg nem vállalhatnak. Stratégiai beruházásokat csak államok finanszírozhatnak – fogalmazott Hornai Gábor.
Turai József, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke úgy látja, a jelenlegi helyzetben a kereskedők rövid távra rendezkedtek be, rövid távú értékesítésre azonban nem lehet erőművet építeni. A szakember szerint a nagykereskedelemben már most is érezni, hogy az elöregedő hazai erőműpark nincs a legjobb állapotban, emellett az idén több áramtermelő is kiesik a rendszerből.
Magyarország most fogja elérni a legnagyobb áramimport mennyiséget, az idei bruttó import elérheti a 17 terawattórát, míg az áramexport a 10 terawattórát – jelezte Turai József.
A szakértők szerint kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben a jónak számító magyar áramellátási rendszer meddig marad fenn, illetve a kisebb kínálat mennyire hajtja fel az árakat.
