A József Attila sugárúton, a Deák a Ferenc Gimnáziummal szemben elterülő mezőt nézve egy szegedi ifjonc aligha tudja elképzelni, milyen nagy és szomorú történetű helyre járnak ide néhanapján füvet kaszálni a munkások. Nekik is szól ez a kis történelem lecke, miszerint a város valószínűleg legrégebbi temetője fogadta be itt a holtakat több évszázadon át.
Legalább ötezer szegedi sírkertje volt
Az írásbeli emlékek szerint 1745-ben már temetkeztek ide a szegediek, és egyes becslésekből arra következtetnek a kutatók, hogy legkevesebb ötezer ember földi maradványait helyezték itt örök nyugalomra egészen az 1970-es évek elejéig. Egészen pontosan 1972. január 1-ig lehetett ide temetkezni. A temetőt tulajdonosa, a római katolikus egyház ekkor lezáratta, és az a döntés született, hogy 1996. december 31-ig kegyeleti parkként fenntartják.
Ahogy teltek az évek, az egykori temetőt mindennek lehetett nevezni, csak éppen kegyeleti parknak nem. Sírjait vandálok feldúlták, az 1990-es évek végén nem egy kriptában hajléktalanok rendezkedtek be, sokan szemétlerakónak használták. És nem volt ritka, hogy éjjelenként tüzek gyúltak a sírok között, igencsak nagy felháborodást keltve a környéken lakókban.
Már ránk köszöntött a XXI. század, amikor úgy tűnt, végre rendeződik a temető sorsa. 2003-ban az OTP Ingatlan Rt. vette meg az egyháztól a területet, és azt tervezték, hogy a sírok felszámolása után lakóparkot létesítenek. Még nevet is adtak neki: ide épült volna Deákváros. A hozzátartozók 2004. augusztus 1-ig szállíthatták el hozzátartozóik maradványait, majd 2005-ben ledőltek azok a sírkövek is, amelyek addig nem estek áldozatul a rongálóknak. Az emberi maradványok egy részét a hozzátartozók újratemettették, más csontok közös sírba kerültek, a sírkövek nagy része pedig elpusztult.
A lakóparkból nem lett semmi
De a Deákváros nem épült fel. Az OTP 2007-ben eladta a telket a szegedi székhelyű J. V. H. 2000 Kft.-nek, és most végre minden remény megvan arra, hogy beépüljön a területet.
Mint Tóth Tamástól, a kft. ügyvezetőjétől megtudtuk, Szeged önkormányzata a múlt héten elfogadta azokat a terveket, ami alapján az ingatlanok építésével és bérbeadásával foglalkozó társaságuk egy igazán nagyszabású beruházást indíthat el.
“A várossal kötött telekcsere megállapodások értelmében a teljes terület felett a kft-énk rendelkezhet, és úgy terveink szerint egy 10 ezer négyzetméter hasznos alapterületű, több szintes építmény kerül majd ide, amelyben boltok, szolgáltató létesítmények és egy irodaház kap helyet. Emellett közpark is létesül majd. A beruházást szeretnénk mihamarabb megkezdeni, de egyelőre sajnos ennek van egy akadálya. Ugyanis érvényben van az úgynevezett „plázastop”, aminek értelmében 300 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi jellegű építmény csak akkor emelhető, ha a gazdasági minisztérium erre engedélyét adja. Most ezt intézzük, és ha minden reményeink szerint alakul, legkésőbb jövő tavasszal indulhat az építkezés, aminek teljes bekerülési költsége eléri a 4 milliárd forintot.”
Tóth Tamástól azt is megtudtuk, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatnak egy multi céggel, és elképzelhető, hogy egy callcenter is költözik az új létesítménybe. Akkor pedig nem csupán egy olyan kereskedelmi központot kap Tarján, ami az egész körzet régóta meglévő igényeit elégíti ki, hanem akár több száz munkahely is létesülhet a ma még üres területen.
Emlékpark, 8 ezer négyzetmétere
Tegyük hozzá: Szeged városa sem jár rosszul, sőt! Az önkormányzat júliusban olyan szerződést kötött, amelynek értelmében a beruházó köteles a közművek, valamint az út- és járdahálózat megépítésére, korszerűsítenie kell a közvilágítást a környéken, és parkosításokat is végeznie kell majd a terület gazdájának. A szerződés konkrét feladatokat is meghatároz: a cég saját költségén újít fel három játszóteret, egy labdapályát, és megvalósul – szintén a beruházó forintjaiból – az a 8 ezer négyzetméteres közpark is, ahol emlékhelyen tiszteleghetnek a Szegeden élők az egykoron a Gyevi temetőben elhantolt őseik emléke előtt.
