Orbán Viktor kifejtette: olyan megállapodást akar kötni az IMF-fel, ami segít továbbhaladni azon az úton, amelyen Magyarország elindult. A megállapodás megkötésének lehetséges időpontjáról nem beszélt.
A miniszterelnök riasztónak nevezte a 2008-as IMF-megállapodást, kiemelve, hogy akkor 600 milliárd forintos gyorssegélyt adtak a – jelentős részben külföldi – bankoknak, ezért kellett csökkenteni a nyugdíjakat, a béreket és a szociális juttatásokat. Azt mondta, a mostani tárgyalásokon is felvetődött a pénzügyi intézményrendszer stabilitása, amit úgy értelmezett, hogy „pénzt kéne adni a bankoknak”. “Ám a magyar politikának épp az a lényege, hogy (…) a pénzintézeteket és a nagy cégeket is bevonjuk a közteherviselésbe, nem az emberekre tesszük állandóan a válság terhét” – jelentette ki.
Megerősítette: a kormány nem fogadja el a nyugdíjak, a bérek és a családi pótlék csökkentését.
A kormányfő beszélt arról is, hogy az eurózóna megváltozott azóta, hogy Magyarország vállalta a csatlakozást. Orbán szerint a belépést akkor vállaló országok kormányai jogosan teszik fel a kérdést, hogy “az új eurózónához” is akarnak-e csatlakozni. A miniszterelnök óvintézkedésnek minősítette, hogy az alaptörvényben rögzítették, Magyarország fizetőeszköze a forint.
“Ha bárki be akarna lépni az eurózónába, ahhoz meg kell változtatni az alkotmányt. Ahhoz kétharmados többség kell, egy dologban tehát a magyar emberek biztosak lehetnek: a parlament kétharmados döntése nélkül senki sem csatlakozhat az eurózónához” – jelentette ki a kormányfő arra a felvetésre, hogy Magyarország nyolc évvel ezelőtt szerződésben vállalta a csatlakozást az euróövezethez.
