Bár zeng az ég Európa, sőt a világ fölött, a kétharmados fülkeforradalom és szabadságharc rendíthetetlenül menetel az orbáni úton. Amit egyre nehezebben visel az ellenzék. A minap egy tengerentúli ultrabalos portál épített a szélsőjobbos publicisztikák színvonalát idézően pszichiátriai kórképet abból, hogy a miniszterelnök egymás után többször is megnyalta a szája szélét az augusztus huszadikai állami kitüntetés átadáson. Hétfőn aztán a parlamenti ellenzék hülyézni kezdte a kormányfőt.
„Ez a pali megbolondult, de tök komolyan elment az esze. Hát milyen beszédet mondott?!” – fakadt ki egy balos képviselő Orbán napirend előttijét követően a parlamenti folyosón, majd feldúltan távozott a t. Házból. Eközben az ülésteremben is hasonlóan diagnosztikus szövegek hangzottak el, igaz, sztaniolba csomagolva.
Labanc a romkocsmában
Az LMP minap újraválasztott frakcióvezetője, Jávor Benedek a miniszterelnök szemébe nézve így fogalmazott: „Amit mond hazugság, amit csinál, őrültség.” Az MSZP-s Mesterházy Attila pedig így szólt: „Az önök politikája nem kiszámítható, kommunikációja nem beszámítható”. A szocik vezetője kifejtette, hogy 2012 a Fidesz-szlogennek megfelelően valóban „az elrugaszkodás éve… a valóságtól elrugaszkodásé”, majd intette Orbánt: „Nem csak erő, ész is kell” a politikához.
A szocik az IMF emberei, az LMP a labancoké!
Fotók: MTI / Kovács Attila
Ha jó formát fut Orbán, nála pengébb debattőr keveset találni a Parlamentben, ráadásul tőle sem áll távol a mélyütés műfaja, nem meglepő hát, hogy igyekezett törleszteni. Frakcióvezetője, Rogán Antal készítette elő a terepet azzal, hogy IMF-pártnak titulálta az MSZP-t és az LMP-t, így kellően előműtrágyázott talajra hullott az orbáni riposzt: „Önök mögött külföldiek állnak, ezért mi a Fideszben labancpártnak nevezzük önöket”, mármint a lehetmást. S hogy kompakt legyen az alázás, utóbb odavetette a „füstösromkocsmásoknak”: „Önök büszkék arra, hogy járják az országot, mi pedig büszkék vagyunk arra, hogy élünk benne.”
Szórakoztató.
Életigény és fajok harca
Ami pedig a lényeget illeti: nos, olyan nem volt. Egyedül tán az „átláthatatlan banki rendszer” miatt létrehozandó pénzügyi ombudsmani poszt ér meg egy hírt, meg tán azon rágódhatnak el tévés politológusaink, mit is jelent, hogy „a magyar világnemzet lett”.
 |
| Gyorsítottan épül a magyar életigényeknek megfelelő új államrendszer |
Amúgy olyan, erősen redundáns, későkádári hangulatot árasztó szövegek hangzottak el, minthogy „a feladat nem kevés, az idő szűkös, de a munkát be fogjuk végezni”. A miniszterelnök felsorolta az őszi parlamenti menetrend remélt állomásait: még szeptemberben új választási törvényt alkot a kétharmad (erről hétfő délelőtt Lázár János beszélt szűk körben, cikkünk itt), megszületik az évek óta halogatott új polgári törvénykönyv, fölsír a földtörvény, lesz 2013-as költségvetés, még jó, befejezik a rendőrség és az igazságszolgáltatás átszervezését, reszkessenek a vizoviczkyk és a bakák, valamint továbbgördül az oktatás és az egészségügy átalakítása.
És ami Orbán szívének láthatóan a legfontosabb, amit még egy a Vidibe igazoló Messiért sem hagyna veszni: egyre zakatol az „új államrendszer” kiépítése. „Gyorsított államépítést végeztünk el – mondta Orbán egy mostanában gyakran, a fasizmust és az államszocializmust nem túl elegánsan összemosó képpel élve -, amely fajok és osztályok harca helyett a nemzeti együttműködés rendszerére épül.” Majd leheletnyi áthallást gerjesztve így folytatta: az ülésszak végére közel leszünk ahhoz, hogy olyan államunk legyen, amely „teljesen megfelel a magyar életigényeknek”.
Természetesen szóba került a válság is, melynek Magyarország nem okozója, sőt „az elmélyítésében sincs szerepünk”, mégis kárvallottjai vagyunk. „Az eurózóna rossz bőrben van, a válság nem enyhül. Értékes hónapok mennek el anélkül, hogy az unió vezetői rászánnák magukat az intézkedésre” – intett be vezetőnk a nekünk egyre gyakrabban visszaintő Brüsszelnek.
Orbán fontosnak nevezte az egyszer csak bekövetkező IMF-es megállapodást, de azért hangsúlyozta, nem magunk miatt van szükség a készenléti hitel biztosította „védőhálóra”, hanem „hogy az ország megvédje magát az Európát nyomasztó betegségtől”. Ha valaki nem tudná, „az unió inkább a probléma forrása, visszahúz bennünket az eurózóna válsága”.
Életszabály, erőtermészet
A miniszterelnök szerint erősebbek vagyunk, mint 2008-ban, így nem szorulunk rá arra, hogy a négy évvel ezelőtt, a szocik által tető alá hozotthoz hasonló “rossz megállapodást” kössünk a Valutalappal, vagyis nem kérünk a ránk erőszakolt „megszorításokból”.
Orbán szerint most az a kérdés, hogy „tudunk-e jó megállapodást kötni, van-e hozzá erőnk”. Azt javasolja, szakítsunk a „kicsik, gyöngék, alávetettek” vagyunk mentalitással, legyen az az új „politikai életszabályunk”, hogy „növeljük az autonómiánkat”, mert „erősnek kell lennünk, értenünk kell az erő természetét”.
„Hatalmas az, aki másokat legyőz, erős az, aki legyőzi önmagát” – ezt idézte a mások legyőzésén ügyködő kormányfő egy általunk ismeretlen bölcseletgyűjteményből.
Említést érdemel, hogy Orbán világszerte élelmiszer-árrobbanást prognosztizált a jövő tavaszra, amire a gazdasági és a vidékfejlesztési minisztérium frissen alakult (primőr) munkacsoportja készíti fel a nemzetgazdaságot, tehát megnyugodhatunk. Különös tekintettel arra, hogy pár napja az elszámoltatási kormánybiztossággal szakító az FVM-es Budai Gyula is kizárólag a tárca által rárótt váró feladatokra koncentrálhat.
A sorolt számos baj ellenére a kormányfő mégis sikeres országot lát, ha körülnéz: a devizahitel csapdájából kimentett családokat és vállalkozásokat, folyamatos munkahelyteremtést, arányos adórendszert, megvédett nyugdíjakat, csökkenő államadósságot, a válság előtti szintre korrigált munkanélküliséget és három százalék alatti államháztartási hiányt.
Éhségsztrájk
Némi disszonanciát kelt, hogy az ellenzék is körülnéz, és sikertelen országot lát. Az egyharmadból is idézünk pár gondolatot.
Felszámolás, ámokfutás, baltás gyilkos
Az LMP-s Jávor Benedek szerint nem államépítés zajlik, hanem a demokratikus intézményrendszer felszámolása, Orbán Viktor „gazdasági ámokfutásának köszönhetően az ország nagyobb bajban van, mint 2010-ben volt”, s a kormányfő a „romhalmazon” túl csupán „egy baltás gyilkost tud felmutatni”.
A korábbi tüsifrizuráját (előnyére válóan) kétcentis hajzatra növesztő Mesterházy Attila is felrótta a baltás elengedését, majd sérelmezte, hogy Orbán hazudott az IMF-feltételekről, s követelte, hogy a miniszterelnök hozza nyilvánosságra az állítólagos dokumentumot. (Utóbbira Orbán azt válaszolta, hogy ezzel tessék az IMF-hez fordulni. Na de hát a dokumentum tartalmát már lehozta a sajtó. Körbeértünk.)
„Elég nehéz helyzetben van az az ország, ahol még Gyurcsány Ferenc is sátorozik” – ez az elméncség a jobbikos Vona Gábortól származik. Párttársától, a lajbivilágbajnok Gaudi-Nagy Tamástót pedig azt jegyeztük föl: milyen szomorú, hogy „Gyurcsány Ferenc nem börtönből éhségsztrájkol”.
De az már egy másik történet.
