A korábban háromszor büntetett, 8 osztályt végzett, segédmunkásként dolgozó vádlott 2010. májusa táján ismerkedett meg K. Lászlóné sértettel. Nem sokkal később szerelmi viszony alakult ki közöttük, de a kapcsolatuk a kezdetektől fogva kiegyensúlyozatlan volt. A vádlott és a sértett összeköltözött, majd nem egyszer szétvált. A sértett többször is visszaköltözött az édesanyjához, mert a sértett és a vádlott gyakran italozott, utóbbi féltékenykedett, ezek miatt gyakran veszekedtek, és a vádlott tettleg is bántalmazta a sértettet. Erről a környezetükben élők is tudtak, de nem tettek ellene semmit. A vádlott és a sértett közötti kapcsolat később végleg megszakadt, az asszony már az édesanyjánál élt, amikor a vádlott rátámadt.
Július 9-én a sértett édesanyjával együtt a déli, kora délutáni óráktól kezdődően az egyik mindszenti sörözőben italozott, ahol késő estig úgy egy liter bort, 5-6 üveg sört és 5-6 féldeci tömény italt fogyasztott el. Ezen a napon a vádlott is többször betért ebbe a sörözőbe, eközben maga is fogyasztott szeszes italt, amelytől estére ittas állapotba került. Este 10 óra és fél 11 között a sértett és az anyja elment a sörözőből, kerékpárjukat tolva gyalog indultak Sz. Pálhoz, akivel aznap a sörözőben megbeszéltek egy találkozót. Odaérve egy többfős társaság fogadta őket, és beszélgetni kezdtek.
A vádlott ezen az estén elhatározta, hogy találkozni akar a sértettel, ezért kereste az anyjánál, a sörözőben, majd Sz. Pál és ismerősei által használt házban találta meg. A szobába belépve a sértetthez lépett, hajánál fogva rángatta, becsmérelte, és többször megütötte. Amikor a sértett a földre zuhant, a vádlott rugdosni kezdte. A sértett védelmére siető anyját, valamint Sz. Pált is megütötte a vádlott. Mivel látták az ott lévők, hogy a támadót nem tudják megfékezni, a sértett anyja hazament, és a szomszédokat kérte, hogy azonnal értesítsék a rendőrséget.
Amikor a vádlott abbahagyta a sértett bántalmazását, kirángatta a házból, és együtt mentek az édesanya házához, ahol a sértett a bezárt kaput rugdosta, majd amikor a sértett anyja azt kinyitotta, hogy a lányát beengedje, a vádlott olyan erővel berúgta a kaput, hogy a sértett ettől a földre esett. Majd bement a házba, de ott már nem bántalmazta tovább a sértettet.
A rendőrség nem sokkal éjfél után érkezett a helyszínre, ahol a sértett azt mondta nekik, nem történt semmi, nem sérült meg, így orvosi ellátást sem hajlandó igénybe venni. Ennek ellenére a rendőrök értesítették az orvosi ügyeletet, az orvos ki is érkezett a helyszínre, azonban a sértett a vizsgálat során eszméletét veszítette, ezért kihívták a mentőszolgálatot. A mentősök az életveszélyes állapotban lévő sértettet előbb a szentesi kórházba, majd a szegedi klinikára szállították, ahol az asszonyon életmentő koponyaműtétet hajtottak végre.
Ezt követően július 12-én a sértett további kezelésre a szentesi kórházba került, ahol a szakszerű orvosi ellátás ellenére július 30-án meghalt – áll az első fokon eljáró bíróság ítéletében.
Halált okozó testi sértés bűntettében és magánlaksértés bűntettében mondta ki bűnösnek a Szegedi Törvényszék 2012. március 12-én Horváth Sándor vádlottat, és ezért őt a bíróság – halmazati büntetésül – 8 év börtönre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte.
Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, míg a vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében nyújtott be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.
A Szegedi Ítélőtábla helybenhagyta a halált okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt Horváth Sándor ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék I. fokon meghozott ítéletét. Így a vádlott halált okozó testi sértés bűntettéért és magánlaksértés bűntettéért jogerősen – halmazati büntetésül – 8 év börtön és 8 év közügyektől eltiltás büntetést kapott.
Az ítélet indoklásakor elhangzott, hogy az I. fokú bíróság minden körülményt alaposan feltárt, és a cselekmény súlyához igazodó büntetést szabott ki a vádlottra. Tekintettel az összes körülményre – így például arra, hogy a vádlottat korábban már háromszor is elítélték testi sértés miatt, közülük az egyik alkalommal hosszabb ideig tartó szabadságvesztésre – a büntetés lényeges enyhítése szóba sem jöhetett.
A jogerős ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.
