Fodor Zoltán, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta: az elmúlt 15 évben jelentősen csökkent a paprika termőterülete, a megnyíló szabadpiacok, illetve a versenyképesség gyengülése miatt. Szabadföldi termelésben 3 ezer hektárról 1.200 hektárra esett vissza a terület nagysága, a fóliák és üvegházak területe 1.700-ról 1.400 hektárra csökkent.
A teljes zöldség-gyümölcs ágazat elsődleges termelési értéke most átlagosan 700 milliárd forint körüli, ebből 70-75 milliárd forintot a növényházi termesztésből származó termékek adnak, aminek 60 százaléka, mintegy 40-45 milliárd forint a paprika.
Fodor Zoltán elmondta, hogy az elmúlt évtizedben a fogyasztás világszinten dinamikusan bővült, de a magyar paprikaágazat helyzete ennek ellenére nem megnyugtató. A világ hat legnagyobb importőréből négy Európában található, ugyanakkor a három legnagyobb exportőr ország közül kettő, Hollandia és Spanyolország is uniós tagország. A teljes uniós paprikaforgalmazás 90 százalékát ez a két ország fedi le, és Magyarország nem képes felvenni a versenyt sem technikai fejlettségben, sem termékkínálatban – mondta a FruitVeB ügyvezető igazgatója.
Az elmúlt húsz évben elmaradtak a fejlesztések, és probléma van a magyar termékkínálattal is: jelenleg a teljes uniós piac 90 százaléka a kaliforniai típusú, vastaghúsú, édes paprikát igényli, ami Magyarországon csak nyomokban található – tette hozzá.
Úgy vélte, hogy emellett a jelenlegi gazdasági szabályozási háttér kedvezőtlen a fejlesztésnek, az Európában is magasnak számító áfa pedig a feketegazdaság felé nyom viszonylag nagy árutömeget.
Felidézte, hogy 2007-ben még úgy számoltak: 2013-ig ezer hektár növényház épül meg, ám most az látszik, hogy mindössze 120-130 hektár valósul meg. Korábban arra is számítottak, hogy 100 milliárd forint áll majd rendelkezésre a fejlesztésekhez, ám ez most nem haladja majd meg a 35 milliárdot, amit a pályázati rendszer nehézkessége miatt nehéz lehívni.
