A CET épületében tartott, pénteki sajtótájékoztatón Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes azt mondta, azért gondolkodnak a név megváltoztatásán, mert újra akarják gondolni a projektet, és olyan funkciókat akarnak találni az épületnek, amelyek méltók a főváros egyik legszebb Duna-parti telkén álló létesítményhez.
„A CET a Central European Time (közép-európai idő) rövidítése, de az épület nem Közép-Európáról, hanem Budapestről, a Dunáról és Magyarországról szól” – nyilatkozta Bagdy Gábor, hozzátéve: a főváros ennek figyelembevételével keres új kulturális, gasztronómiai és közösségi tartalmat.
A városvezető szerint „elérkeztünk egy olyan ponthoz, ahonnan nincs többé visszatérés, vége a rémtörténetnek, és a Demszky-évad súlyos öröksége” hosszú csatározások után végre új fejezetet nyithat. Bagdy bízik abban, hogy mostantól „a józan ész felülkerekedik majd az őrült indulatokon”.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
10 milliárdos projekt
Mint arról korábban beszámoltunk, a főváros szerdán vette birtokba a Duna-parti CET-épületegyüttest, miután az önkormányzat képviselői és a kivitelező konzorcium jegyzőkönyvben rögzítette megállapodási szándékát.
A Főpolgármesteri Hivatal közleményében azt írta: a generálkivitelező WHB Kft. a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletének megfelelően szerda délután lehetővé tette, hogy a főváros birtokba vegye az épületet. Ezzel megnyílt a lehetősége annak, hogy az önkormányzat mihamarabb megnyissa az intézményt a látogatók előtt.
A főpolgármester-helyettes elmondta, az elkövetkezendő egy hónapban műszakilag és kereskedelmileg is átvilágítják az épületet, illetve a projektet, így a jelenlegi építési és egyéb hibákat ki tudják javítani. Erről és a belsőépítészeti helyreállításokról a tervező holland Kas Oosterhuisszal is egyeztetni fognak – tett hozzá.
Arról, hogy mikor nyithat meg az épület az érdeklődők előtt, Bagdy Gábor azt mondta, az egy hónapos átvizsgálás után tudnak konkrét menetrendet készíteni.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a legelső feladatuk a használatbavételi engedély megszerzése és a közterületek átadása lesz, így az épület parkolóit használatba tudják venni az autósok, valamint a területen húzódó kerékpárutat is mihamarabb át szeretnék adni.
Bagdy jelezte továbbá, hogy a kifizetetlen alvállalkozók is pénzhez juthatnak, és a beruházó Porto Investmenttel is meg kívánnak állapodni. Számításai szerint a korábbi szerződés szerinti 32 milliárd helyett „mindössze” körülbelül 10 milliárd forintjába kerül majd a fővárosnak a CET.
Úgy tudni, az épület mostani becslések alapján legkorábban 2013 első negyedévében nyithatja meg kapuit.
Állóháború
A főváros vezetése 2011 januárjában kezdte vizsgálni a beruházással kapcsolatos szerződéseket azzal, hogy azok nem feltétlenül előnyösek a főváros számára. A fő kifogás a határidő be nem tartása volt, és a tervező kifogásolta a beruházás minőségét is.
A késedelem miatt a főváros lehívta a 3,9 milliós bankgarancia teljes összegét, miután a Porto Investment nem fizette meg a késedelmi kötbért, mert szerintük vis maior esetek hátráltatták a befejezést. Ezek után a beruházó 2011. augusztus 31-én felmondta a Fővárosi Önkormányzattal kötött szolgáltatási szerződést.
A Fővárosi Közgyűlés tavaly szeptemberben felhatalmazta Tarlós István főpolgármestert, hogy tegye meg a jogi lépéseket a CET beruházója által felmondott szerződésből származó kárigény per útján való érvényesítéséhez.
Tarlós elintézte
A Porto Investment a Fővárosi Ítélőtábla június 19-én meghozott döntésére reagálva – miszerint a beruházó 15 napon belül adja át a Fővárosi Önkormányzatnak a központot, valamint, hogy Budapest jogszerűen hívta le a csaknem 4 millió eurós bankgaranciát – azt írta: a döntésnek jogilag semmi köze sincs a felek közti elszámolási vitához. A meghozott döntéssel azonban újra “azt a gyanút támasztja alá” a téma felelőse, Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes, hogy nem érdekeltek a gyors megoldásban. Hozzátették, hogy a felek továbbra sem számoltak el egymással, így másfél éve nem fizetik ki az alvállalkozókat. A cég közleményében arra kérte Tarlós István főpolgármestert, hogy vizsgálja felül az előterjesztést.
Tarlós István hangsúlyozta, nem a főváros miatt nem jutottak pénzhez az alvállalkozók, mivel őket nem a fővárosnak kell kifizetni. Ez a jogilag és pénzügyileg tisztázatlan helyzet következménye – tette hozzá.
A Porto Investment az eredeti szerződés szerint 32 milliárd forintot kapott volna 25 év alatt, de ezt a szerződést a cég felmondta. Véleményük szerint félmilliárd és 1,3 milliárd forint közötti összeget kell még az épületre költeni.
A Közraktáraknál létrehozott, mintegy 27 ezer négyzetméteres, bálnára hasonlító létesítmény kialakítását 2010 augusztusában kellett volna befejezni. A CET (Central European Time) tavaly tavasszal kezdődött műszaki átadás-átvételi eljárását időközben leállították, de a belső beépítéshez nem fogtak hozzá, az épület jelenleg üresen áll. Tavaly a szolgáltató kikapcsolta az áramot, így a fűtést biztosító hőszivattyús fűtési rendszer sem működik. A bálna üvegtábláinak az illesztéseinél alkalmazott tömítőanyagokat megviselte a hideg, így eresztenek, az épületbe szivárog a víz.
| Építészeti nívódíjat nyert |
|
Már két díjat is nyert a több mint egy éve üresen álló épület. A hazánkban nyilvános közintézményben máig egyedül itt alkalmazott hőszivattyús rendszerért kapott 2010-ben Építőipari Mesterdíjat a WHB Építő konzorcium. (A hőszivattyús rendszer a geotermikus energiát hasznosítja az épület hűtésében és fűtésében. Ez amellett, hogy környezetbarát, még olcsó is.) Idén pedig a legrangosabb hazai kitüntetést, az Építőipari Nívódíjat nyerte el a CET kivitelezője. Az indoklás szerint az épület belsőépítészeti munkáinak kivételesen magas szakmai színvonala volt a díj odaítélésének oka. A CET megépítése előtt Magyarországon még soha nem alkalmaztak tölgyfa padlóburkolatot nyilvános vagy közintézményben. Az ÉVOSZ szerint elismerést érdemelt az épület a színvonalas dizájnszaniterek és az egyedi világítási megoldások miatt, és az is, ahogy az eredeti műemléki környezetben álló épületek belsőépítészeti értékeit kiemelték, és megőrizték az épület belső különlegességeit. |
Londoni tér és közösségi élményhely
A CET a tervek szerint Budapest jelképe, a 21. század kulturális tere lenne, hasonló a londoni Covent Gardenhez. „Azt akarjuk, hogy a városlakók, a fogyasztók kreativitására is épülő közösségi élményhely legyen. Olyan legyen a CET, mint egy nagyváros forgalmas sétálóutcája, ahol egymást érik az éttermek, a kávéházak, az utcai mutatványosok, az élő szobrok, az utcazenészek. Ahol jelen van a köztéri művészet, és az utcaképhez tartoznak a galériák, a dizájnboltok, és ezen a sétálóutcán még egy nagy koncertterem is található, ahová betérhetünk egy jó színházi estére vagy egy koncertre” – olvasható Kőrösi Orsolya, a létesítmény kulturális igazgatója nyilatkozatában a CET blogján.
