Vaddisznót gázolt egy autós kedden hajnalban a Budapest II. kerületi Szilágyi Erzsébet fasornál. Az állat elpusztult, a sofőrnek nem esett baja a balesetben. Az önkormányzat sajtóreferense szerint szokatlan, hogy egy vad ilyen mélyen bemerészkedjen a sűrűn belakott környékre, ennek ellenére nem volt rendkívüli esemény. Balaton Balázs a Hír24-nek elmondta, inkább a kerület Hidegkúti része az, ahol megfordulnak a városba tévedt állatok, de a jelenség kevésbé jellemző itt, mint a szomszédos XII. kerületben.
Velünk élő vadállatok
A Hegyvidéken valóban komolyan veszik a nem kívánt látogatók által okozott kellemetlenségeket. Az önkormányzat honlapján külön menüpont foglalkozik a vadkárokkal, és azok megelőzésével. Kenyhercz Kinga, az önkormányzat sajtóreferense, a Hír24-nek küldött levelében közölte: a Hegyvidék év elején kezdett széleskörű lakossági tájékoztatásba, illetve létrehozott egy információs vonalat, amelyen a vadészleléseket lehet bejelenteni, kérdéseket lehet feltenni a témával kapcsolatban.
Vaddisznó konda kocog át a Pilisi Parkerdő egyik vadföldjén
Fotó: MTI / Kovács Attila
A XII. kerületben az önkormányzat és a Pilisi Parkerdő Zrt. közösen végzi a házak között megtelepedő vaddisznók befogását, már ha tényleg sikerül a befogóhoz csalogatni az adott állatot. A II. kerületben például gyakori, hogy mire a rendőrség és a szakemberek az észlelés helyszínére érnek, a négylábúak már árkon-bokron túl járnak. Még így is évente több tucat vad kerül a befogókba, majd távolabbi erdő területekre vagy a Budakeszi Vadasparkba.
Általánosan és a városok minden pontján megtalálható fajok a róka, a nyest és a különféle ragadozó madarak, például a vércse és a sólyom – ezt a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője írta lapunknak küldött levelében. Lomniczi Gergely szerint az utóbbi időben ugyanez az alkalmazkodás megfigyelhető a vaddisznóknál is, az erdőszéli telkeknél pedig, ritkább esetben, akár őzekbe is belefuthat a városlakó. 4-5 évvel ezelőtt egyébként még több volt a „vaddisznó eset” a II. kerületben, mint a XII-ben. Vadelütés a mai napig ott a legtöbb – tudatta a szóvivő.
Vaddisznó a Széll Kálmán téren
A sajtósok kérésünkre több emlékezetes esetet is felidéztek. Tavaly év végén például a köztársasági elnöki rezidencián telepedtek meg vaddisznók. Kenyhercz Kinga szerint olyan is előfordult 2008-ban, hogy egy szökött makákó ugrott be egy autó ablakán. Néhány éve télen szintén egy vaddisznó okozott galibát, mikor az Erzsébet hídnál a Dunába ugrott és úszva próbált menekülni. A Hűvösvölgyben a villamossíneken többször is láttak vadkant, de a Széll Kálmán tér környékén is megjelent már egy-egy példány. Ezek elsősorban a közelekedéstől, autóforgalomtól már megriadt, menekülő állatok, vagy éjszaka új táplálékforrást kereső, fiatal egyedek – magyarázta Lomniczi Gergely.
Számos egyed már a települések belterületén lakik, nem az erdőből, ideiglenesen tesznek látogatást a lakott környékekre. Alkalmazkodnak a folyamatos emberi jelenléthez, szagokhoz, zajokhoz, fényekhez. Az elhanyagolt magántelkeken búvóhelyet találnak maguknak, és elsősorban hulladékból elegendő táplálék és víz jut számukra – írta a PP Zrt. szóvivője.
Lomniczi Gergely hozzátette: baleseteket ritkán okoznak a vadállatok, de ha mégis, akkor elsősorban az autóval történő ütközés a probléma. A városban élő vadak alapvetően az emberre nem veszélyesek, legalábbis a szóvivő nem tudott felidézni egyetlen szerencsétlenül végződött találkozást sem az elmúlt évtizedekből.
Tűzoltók egy vaddisznót mentenek ki a Dunából budapesten 2009-ben
Fotó: MTI / Beliczay László
Az erdészet és a XII. kerület szerint is nagyobb bajt egyedül a vaddisznó okozhat. A kanok főképp a párzási időszakban lehetnek veszélyesek, az anyakocák pedig akkor, ha a csíkos hátú kismalacaikat védik. A jószágokat nem szabad sarokba szorítani, és a sebesült vaddisznók útját sem tanácsos keresztezni. „Ha vaddisznóval találjuk szembe magunkat, nagyon fontos, hogy semmiképpen ne próbáljunk az állat közelébe kerülni! Csapjunk zajt, kiabáljunk, hadonásszunk a kezeinkkel! Adjuk meg a vaddisznónak a menekülés lehetőségét, ne álljunk az útjába, próbáljunk meg eltávolodni tőle! Soha ne szorítsuk be olyan helyre, ahonnan csak akkor tud kijutni, ha szembefordul velünk!” – írta a Hegyvidék sajtóreferense Kenyhercz Kinga.
A kutyák védelme is fontos: az erdőkben a hatályos szabályok szerint többi között ezért is kell kedvencünket pórázon sétáltatni.
Ki téríti meg a vadkárt?
A lakott területen megtelepedő vadak inkább az emberek javaira jelentenek igazi veszélyt, nem pedig testi épségükre. Széttúrják a szemetet, megrongálják a kerítéseket, tönkreteszik a kertet, öntözőrendszereket víz és élelem után kutatva. Ahol nincs megfelelő kerítés, ott a vaddisznó feltúrja a gyepet, kitúrja a növényeket, megeszi a gyümölcsfák termését.
A Pilisi Parkerdő a vadászterületeken fenntartja az erdők vadeltartó képességének megfelelő vadlétszámot és megakadályozza a túlszaporodást, ám a belterületeken erre nincs jogosultsága. Az itt előforduló vadkárokat megelőzéssel lehet csökkenteni. Ennek elemei a búvóhelyek megszüntetése – az elhanyagolt magán- és közterületek rendben tartásával -, az illegális etetések megszüntetése, a hulladék, komposzt megfelelő kezelése, a tájékoztatás, illetve vaddisznók ellen a talajhoz rögzített, lábazattal ellátott kerítés felhúzása – sorolta Lomniczi Gergely szóvivő. Utóbbit egyébként az őszi társasházi pályázatban elkülönített összeggel támogatná is a XII. kerület. A telkünk védelmére hatékony módszer még, ha a kerítésre harisnyába bugyolált emberi hajat akasztunk, amelyet időközönként megnedvesítünk. A vadak irtóznak a szagától.
Szerettük volna megtudni, hogy a belterületi vadkárok megtérítése ügyében kihez fordulhatnak a feltúrt veteményesek, kiásott öntözőcsövek tulajdonosai. Az önkormányzat az 1996. évi LV. törvény vonatkozó részére hivatkozva azt írta, a vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult.
A Pilisi Parkerdő Zrt. véleménye szerint itt nem a vadászati törvény által szabályozott vadkárról van szó, hiszen a belterület nem is a vadászterület része, az itt élő vad elejtésére a szomszédos erdők vadgazdálkodója nem jogosult, , ezért a kérdést a Ptk. rendelkezései alapján kell vizsgálni. A lakóházak között nem a vadgazdálkodási tevékenység következtében jelenik meg a vad, és annak eltávolítására vadászati módszerek nem alkalmazhatók. Az adott önkormányzatoknak és a belterületek rendjét biztosító hatóságoknak a lakossággal közösen kell erre az új kihívásra megfelelő megoldást találniuk, amiben a Parkerdő szakemberei lehetőségeikhez mérten szívesen nyújtanak segítséget – tájékoztatott Lomniczi Gergely.
Abban a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Hegyvidéki Önkormányzat szóvivője is egységes álláspontot képviselt, hogy kifejezetten jó az együttműködés közöttük a lakott területen élő vadak ügyében. A Hegyvidék nemrég munkacsoportot hozott létre, amelyben jogászok mellett az erdészet szakértői és civilek képviseltették magukat, emellett felvették a kapcsolatot a többi érintett kerülettel is.
A II. kerület sajtóreferense, Balaton Balázs szerint, ha elszaporodnak a Szilágyi Erzsébet fasoron történthez hasonló balesetek, és a vadak által okozott problémák a területükön, akkor a Hegyvidéki Önkormányzat példáját követve, ők is lépni fognak a hatékonyabb megelőzés érdekében.
