„ Azt hittem megőrültetek, hogy vakon meszeltek. Mit csináltunk volna, ha besötétedett és még áram sem volt a garázsban” – ilyen és ehhez hasonló történetekkel idézték fel a kezdeteket az alapítók azon a frekvenciabúcsúztatón, melyet a szegedi Rádió Mi munkatársai tartottak a város egyik romkocsmájában.
A több mint tízórás rendezvényre folyamatosan érkeztek az ország több pontjáról a nonprofit kisközösségi rádió egykori, jelenlegi munkatársai és rajongói. Aki lemaradt az eseményről, az élőben követhette az utolsó, még a frekvencia birtokában szóló adást. Miközben a kertben DJ-k, zenekarok váltották egymást, az ötletgazda alapító főzte a pásztortarhonyát, amelyből mindenki kaphatott, aki hajlandó volt néhány száz forint adománnyal támogatni a rádió túlélését.
„A Magyar Rádióból kirúgott rádiósok alapították 2002 tavaszán a Rádió Mi-t működtető egyesületet egyikünk lakásán, majd rögtön utána március 15-én, a szegedi Pinceszínházban jelentettük be hivatalosan a megalakulást – mesélte a Szeged24-nek az ötletgazda alapító, Balog József. „Tulajdonképpen az alapötlet az volt, hogy a pályájuk elején kirúgott fiatal rádiósoknak és a médiaszakos egyetemistáknak legyen egy fórumuk” – folytatta Balog József.
A rádió 2004-ben kapta meg az FM89.9-es, egy kilométeres hatósugarú frekvenciát, és a tarjáni lakótelep egyik garázsából kezdte meg adását. Egészen 2009-ig itt volt a stúdió, de miután a pályázati keretek egyre fogytak, és a rádió már nem volt képes fizetni a garázs bérleti díját sem, az egyetem segített: a rádió a bölcsészkarra költözött és onnantól idáig innen sugárzott – mesélte tovább a történetet egy másik alapító, Nagy Gábor. „A frekvenciánk hétfőn éjfél után lejárt, új kisközösségi pályázatot azonban még nem írtak ki, így mindenképpen el kellett hallgassunk” – közölte a rádió egyik jelenlegi munkatársa. Medvegy Gábor azt is elmondta: az új médiatörvény miatt pillanatnyilag, ha akarnának sem tudnának új frekvenciára pályázni, mert szerinte az új jogszabály lehetetlen követelményeket állít a kisközösségi rádiók elé, melyeket az azokat „szerelemből” csináló emberek, akik munka és tanulás mellett egyetlen fillér nélkül rádióznak nem tudnak teljesíteni. „Elvárják például, hogy a műsoridő kétharmadában a médiahatóság feltételei szerinti közszolgálati tartalmat készítsünk, óránként híreket mondjunk, és folyamatosan másodpercre pontos műsortáblázatokat készítsünk arról, hogy mikor mi ment le a rádióban – sorolta a nehézségeket Medvegy Gábor.
„Ezt egy kisközösségi rádió nem képes folyamatosan csinálni, a büntetés pedig százezernél kezdődik, amit pedig nem tud kifizetni, miután zömük eleve pénz nélkül, ingyenmunkával működik ” – vélte a rádió egyik technikai munkatársa, aki hozzátette: tudomása szerint az országban már három, a szegedihez hasonló kisközösségi rádió szüntette be működését. Balog József szerint a teljesíthetetlen követelmények miatt még sok kisközösségi rádióra vár ez a sors. „Öröm az ürömben, hogy bár a Rádió Mi frekvenciája hétfőtől üresen marad, maga a rádió mégsem szűnik meg, egyelőre a világhálón, internetes rádióként folytatjuk” – közölte Medvegy Gábor.
A műsorkészítő hozzátette: az elmúlt hét év alatt mintegy másfél száz műsorkészítő fordult meg a rádióban, egy évben nagyjából harminc-negyven ember csinált adásokat. A szegedi rádió frekvenciabúcsúztatóját az egyik pécsi kisközösségi rádió is élőben közvetítette. Az eseményre a szegedi helyszínen több mint százan voltak kíváncsiak, a rádió honlapján pedig folyamatosan érkeztek a rajongók bátorító üzenetei.
