A Raffael Sándor és társai ellen emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásban idén április 27-én meghozott másodfokú, jogerős ítélet “anonimizált formájú közzétételére” a Győri Ítélőtábla honlapján azt követően kerül sor, hogy az írásba foglalt ítélet eredményes kézbesítése az ügyészség, a vádlottak és a sértetti képviselők részére megtörtént – tájékoztatott a szóvivő. Az ítéletet várhatóan május 29-én postázzák az érintetteknek.
Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg a veszprémi Patrióta lokál előtt; segítségére siető sporttársait, a szerb Zarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet életveszélyesen megsebesítették.
Április 27-én kihirdetett jogerős döntésében a Győri Ítélőtábla jelentősen enyhítette a Marian Cozma megölése miatt folyó perben a három fővádlott büntetését. Az első fokon életfogytiglani fegyházra ítélt Raffael Sándort és Németh Győzőt 18-18 év börtönbüntetésre ítélték, míg Sztojka Iván 20 év fegyházbüntetését 8 év börtönre változtatta Nagy Zoltán tanácsa.
A bíróság az indokolás szerint az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott esetében a társtettesként, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletét, valamint a bűnsegédként, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletét átértékelte, így Raffael Sándort egyrendbeli emberölésben, egyrendbeli társtettesként és egyrendbeli bűnsegédként elkövetett testi sértésben mondta ki bűnösnek.
Nagy Zoltán tanácsvezető bíró az indokolás során egyebek között azt mondta: nem lehet a vádlottak akarategységére következtetni, mivel Raffael Sándor indulatos állapotában szúrási szándékát rögtön megvalósította, Németh Győző nem vett részt a Marian Cozma elleni támadásban, arra pedig nem mutatnak konkrétumok, hogy Sztojka Iván a halálos szúráskor támadta volna Marian Cozmát, így tevékenysége “legfeljebb fenyegető jelenlétként értékelhető”.
Navracsics Tibor sajtófőnöke május 14-én tudatta az MTI-vel, hogy a miniszter a veszprémi városi televíziónak adott interjúban elmondta: az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát kéri a Cozma-ügy nyomán a bíróságokat felügyelő Kúria elnökétől.
Navracsics Tibor az interjúban hangsúlyozta, hogy a bíróság döntésének megítélését miniszterként nem befolyásolhatja véleményével; arra vonatkozóan kér szakértői véleményt a Kúria elnökétől, hogy az utóbbi időszak ítélkezési gyakorlata a társadalom elvárásainak megfelelő, kellő szigort mutat-e az olyan kiemelkedő esetekben, mint amilyen a Cozma-gyilkosság volt.
A Kúria elnöke, Darák Péter május 18-án az MTI-nek reagálva azt mondta, a Kúria az alaptörvény és a többi jogszabály alapján mindent megtesz az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítási érdekében, ám az igazságügyi miniszter napokban küldött levele, illetve az abban példaként említett Cozma-ügy vonatkozásában jelenleg nincs tennivalója. Kónya István, a Kúria büntetőkollégiumának vezetője az eset kapcsán úgy nyilatkozott: az alsóbb fokú bíróságok konkrét ügyeibe a felsőbb bíróságoknak nincs törvényes lehetőségük beavatkozni, csak akkor bírálhatják felül őket, ha a vádhatóság, a védelem vagy a terhelt rendkívüli perorvoslata folytán a Kúria hatáskörébe kerülnek, amire egyébként a Cozma-ügyben van lehetőség.
