Konferenciaterem, játszóház és konditerem is épült a Márianosztrai Fegyház és Börtön körül. A több mint 170 milliós projekt nagy részét – 150 milliót –pályázat útján nyert el a börtön és a település, így újulhatott meg a parancsnoki épület külső homlokzata, ebből a pénzből kaphatott új burkolatot a börtön parkolója, és parkosíthatták a rabtemetőt is.
A volt őri étkező helyén két kiállítást alakítottak ki: az egyházi részt a pálosok rendezték be, a kiállítótér másik felén pedig a börtön múltját és jelenét mutatják be. Kipróbálható, milyen szűkös egy zárka, megfogható a rabruha és ízelítőt is ad a kiállítás a rableleményből – ami az illegális tárgyak elrejtését illeti.
A bezártságot kedvelők pedig beülhetnek a börtön parkolójában kiállított két rabszállítóba, egy – rendszerváltás előtti – Nysába és az egy fokkal modernebb Peugeot kisbuszba.
Rabmunka
A kiállításon a fogvatartottak munkái is láthatók, csakúgy, mint a börtön árnyékában található játszóházban, ahol a falra egy elítélt festette Gombóc Artúrt és társait. Ugyanez a fogvatartott – aki civilben hivatásos bohóc – várja majd a május 27-i gyereknapra érkezőket lufihajtogatással és különböző játékokkal.
A képre kattintva galéria nyílik!
Fotó: Neményi Márton
A 80 fős konferenciaterem, a játszóház és a konditerem – melyben főként az őrszemélyzet erősíti magát – felújításában 15 fogvatartott is részt vett, 4,4 milliós bevételt hozva a börtönnek.
Emberibb körülmények
A legnagyobb munkálatok végeredménye azonban a nagyközönség számára nem látható, az intézet ugyanis 220 millió forintot fordított több épületrész hőszigetelésére, a nyílászárók cseréjére, korszerűsítették a fűtést, illetve kicserélték a legtöbb fényszórót, fénycsövet is – amely azoknak az embereknek, akik közül néhányan csak napi 60 percre hagyják el a zárkájukat, kimondottan örömteli lehet.
|
Márianosztrán nem ma kezdték |
|
Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálos rend, 1352-ben Nagy Lajos királytól kapott a Börzsöny hegység elhagyott, sűrű erdőkkel borított részén megfelelő területet és értékes építőanyagot kolostoruk felépítésére. A rendet 1786-ban feloszlatták, a kolostorépület a kincstár tulajdonába került, az épület ismét elhagyatottá vált. Egy rövid ideig – kisebb átalakítás után – katonai kórházként működött. A szükséges építési munkák elvégzését követően, 1858. október 17-én megkezdte működését az első országos női börtön. Lényeges változást jelentett, hogy 1949 májusában az intézet állami tulajdonba és igazgatásba került, a női elítélteket elszállították, ezzel meg is szűnt a női börtön Márianosztrán. Az 1950-es években zömmel politikai elítélteket helyeztek el itt. |
