Belföld

Plázát akartak a budai Alagútba

Nem hitték el Clark Ádámnak, hogy meg tudja építeni, pedig az Alagút az első tervek alapján még a Duna alatt is átment volna. Lakás van benne, de bálterem és pláza nincs. 155 éves a budai Váralagút.

Korábban a témában:

Pedig majdnem beférne a Lánchíd

Vagy Várhegy-alagút, de leginkább csak Alagút. Nem csoda, hogy ezt a köznevet ennyire kisajátította a budapestiek dialektusában ez a másfélszáz éves építmény. Az igazi világvárosoktól eltérően a magyar fővárosban azóta sem épült fontos közúti alagút – ezek hiányát a közlekedők manapság naponta átélhetik.

Még a Lánchíd előtti elképzelések szerint az alagút nemcsak a Várhegy, hanem a Duna alatt is átment volna, a mai Mérleg utcánál tervezték a pesti kijáratot.

alagút (alagút)
Fotó: Kummer János

Az Alagútat végül négy évvel a Lánchíd átadása után kezdték építeni, hogy az első állandó átkelőt a Krisztinaváros felől is könnyedén meg lehessen közelíteni, ne kelljen átkaptatni a hegyen. Bár 16 év telt el kettejük megnyitása között, a városlakókban azóta is annyira szerves egységet alkot a két építmény, hogy elterjedt a mondás, eső esetén a Lánchidat betolják az alagútba. Ez egyébként nem igaz, de 30 méter híján a híd beférne a 350 méter hosszú alagútba. Ahogy a Lánchíd építését is kétkedők morajlása kísérte, az alagutat sem volt egyszerű keresztülverni, a hozzá nem értő korabeli városvezetésen, a gyanakvó pesti polgárokon és rettegő bécsi bürokratákon.

Terroristák, gyarmatosítók

Akkor már létezett a Temze alatt egy alagút Londonban, amit egyszerre két irányból kezdtek fúrni, de a Pest-Budai Helytartótanács kételkedett abban, hogy az építők középen találkozni fognak. Eztért előírta, hogy Clark Ádáméknak egy körülbelül másfél méter átmérőjű próbaalagutat kell építeni, „annak kimutatására, hogy létesíthető-e a terv avagy nem”. Ez később nem jelentett plusz költséget, mert a mindenkit megnyugtató, elkészült járatot szélesítették tovább a mai méreteire.

Bár Ferencz József 800 mázsa lőport adományozott a robbantásokhoz, osztrák hivatalnokok folyamatosan attól rettegtek, hogy a különböző járatokon és kürtőkön keresztül könnyen bejuthatnak a merénylők a Budavári Palotába.  Öt évvel a 48-as forradalom után azért ez nem volt megalapozatlan félelem. Emiatt az elkészült próbalagútat vasrácsokkal kellett lezárni.

A kiegyezést ellenző magyarok viszont éppen egy újabb osztrák ármányt sejtettek amögött, hogy az építők viszonylag könnyedén megkapták a szükséges engedélyeket, és különben is, amiben Bécs keze van, abból csak baj lehet – vélték.

Konyhakert is van

1842-ben Széchenyi István javasolta, 1850-ben társaságot alapítottak az építésre, három évra rá megkezdték a fúrásokat, tizenkét év alatt pedig be is fejezték az Alagutat. A négyes metró korából szédítőnek tűnő tempó mellett, ma már az is furcsa lehet, hogy előbb elkészült, mint tervezték.

Még javában fúrtak-faragtak a hegy gyomrában, de a lelkes Pest-Budai közönséget már engedték átkelni, és dacára a pornak és zajnak sokan éltek a lehetőséggel, pláne, hogy a hivatalos megnyitóig ezt ingyen tehették meg. Később, a Lánchídhoz hasonlóan, 1918-ig az Alagút bejáratánál is vámot kellett fizetni, de a jómódú közönség köreiben így is az egyik legsikkesebb elfoglaltság lett átkocsikázni a hegy alatt, főleg este, a gázlámpák fényénél.

Ez ma már nem annyira menő dolog, annál kúlabb viszont az Alagútban található lakás, amihez még egy konyhakert is tartozik.

Az Alagút suttogója

A konyhakertet nem használja, és rossz állapota miatt, egyelőre a kétszintes lakást sem Fazekas János. A Lánchíd hídmestere, aki egyben alagútmester is, csak az egyik földszinti irodát lakja. Pedig az egyik legmenőbb budai lakásban nőtt fel, édesapja volt ugyanis az előző hídmester, aki pedig az ő apjától örökölte ezt a különleges hivatást.

fazekas jános hídmester (fazekas jánis, hídmester, lánchíd)
Fotó: Kummer János

A híd-, illetve alagútmester rendszeresen ellenőrzi az építményt, figyeli, milyen állapotban vannak a beázások, repedések, rendesen üzemel-e a szellőztetés – János tényleg együtt lélegzik az Alagúttal.

Mivel a Clark Ádám téri kapu oldalában van az irodája ajtaja, munkaidőben rendszeresen toppannak be hozzá turisták, akik a feljáratot keresik a Várba. Nem is sejtik, hogy jól sejtik: az alagút szellőzését több akna és kürtő is biztosítja, egy részüknek a Várban, egyiknek pedig éppen a Sándor-palota pincéjéban van a vége, napjainkban befalazva.

Pláza is lehetett volna

A növekvő autóforgalom miatt, 1975-ben három hatalmas bányaventillátort építettek be a hegy gyomrába, az alagút mellé, illetve további két, kisebb alagutat is fúrtak kétoldalt a friss levegőnek. Ennek ellenére manapság nem ajánlott a szabadtüdős átkelés, erre tábla is figyelmeztet.

Pedig a benzingőznél finomabb illatok is terjenghetnének az Alagútban: János azt mesélte, a tervezés idején létezett egy olyan elképzelés is, amely szerint az alagút két falában, teljes hosszban, üzleteket alakítottak volna ki, magában az alagútban bálokat tartottak volna, a jelenlegi, neoklasszicista helyett pedig, ókori egyiptomi stílusú díszítést kapott volna a bejárata.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73898702, TestkamerŠt viselű kalauz a Debrecen - NyŪrbŠtor vonalon., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.