A Semmelweis Egyetem honlapján kedden közzétett összefoglaló szerint “ha nem is szabálytalanságra, azonban mindenképpen formai hibára utal a dolgozatra általában jellemző szakszerűtlen forrásmegjelölés, illetve a hivatkozásokra történő szakszerű utalások hiánya, melyre a témavezetőnek, illetőleg a bírálóknak még a felkészülés idején, illetve az elő-opponensi véleményben fel kellett volna hívnia a figyelmet”.
A bizottság kitért arra, hogy a dolgozat a 34. oldalától az 50. oldaláig “teljes szövegazonosságot tartalmaz” Klaus Heinemann egyik írásával, további 180 oldal pedig részleges egyezést mutat egy Nikolaj Georgiev-munkával.
Az összegzésben az olvasható: a doktori eljárás – eljárási hiányosságokkal ugyan, de – formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze – írták, hozzátéve: a TF szakmai hibát követett el, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak.
