Egyedül, vészhelyzetben
Dóra 28 éves. Még fél éve volna a rezidensprogramból, de nem folytatja. Azt mondja, vele is bármikor történhet ilyen hiba. „A magyar egyetemeken az elméleti képzés világszínvonalú. A gyakorlat azonban szinte teljesen hiányzik. Persze erre van a rezidensi képzés. De ez meg nem mindenhol működik.” A rezidensképzés lényege, hogy az egyetemről kikerült orvosok 2 évig szigorú felügyelet mellett megtanulják a gyakorlatban is ellátni a betegeket. Dóra szerint azonban sokszor pont a felügyelet hiányzik, és ebből van a baj.
„Nekem volt olyan ügyeletem, amikor a mellettem lévő szakorvos 10 éve nem dolgozott korházban. Nem tudott válaszolni a kérdéseimre. Az igazi rémálom akkor volt, amikor behoztak egy értelmi sérült férfit, aki folyamatosan görcsölt és vért hányt. Nem tudtam, hogyan kell vért rendelni, a szakorvos sem tudta, mert mindig más intézte ezt helyette és sorolhatnám. Borzalmas volt. Ott küzdöttem teljesen egyedül. Négy óra múlva sikerült átadni az intenzív osztálynak. Egy hajszálon múlt az élete.” Dóra nagyon megijedt. Azt mondja, szinte látta maga előtt, hogy hibázik és mindennek vége. Kidobhatja a hat egyetemi évet az ablakon.
27 beteg, 13 óra alatt
Krisztina a rezidensprogram felénél járt, amikor kiszállt. Most Németországban dolgozik egy állami kórházban. Amikor elhatározta, hogy orvos lesz, azt mondta magának: csak addig csinálja, amíg becsülettel és odafigyelve tud dolgozni. Ha belefásul, akkor abbahagyja. „Ma a kórházakban tulajdonképpen hiányzik a szakorvosi réteg. Ők már régen elmentek külföldre. Osztályvezető főorvosok vannak és rezidensek. Azt tudni kell, hogy a kórházban, úgy keresik a főorvosok a pénzt, abból lesz az Audi, hogy a rezidensek dolgoznak. Reggel bejön doki egy negyedórás vizitre, aztán délben van egy leülős megbeszélés, aztán a többi időben a rezidens látja el a beteget. Addig a főorvos a fizetős betegeit fogadja. A rezidens teljesen magára van hagyva a kórházakban, óriási a hibalehetőség.”
Krisztina ugyanígy járt, 27 beteget kellett egyedül ellátnia az osztályon. „Amikor ennyi emberre kell figyelni úgy, hogy közben neked sem biztos a tudásod, az a koncentrálás és a rettegés miatt, hogy hibázol, személytelenné teszi a munkát. Nem az a baj, hogy a 8 óra helyett 10-13 órát vagy bent nettó 100 ezer forintért. Az is baj, de ez a hivatásod. A legrosszabb, hogy egyszerűen kiégsz, mire megtanulod a szakmát. Én azt mondtam, hogy köszönöm, nem. Elmentem.”
Aki keresni akar
Bence szerint az egész rendszert pénzhiány határozza meg. „Aki keresni akar az elmegy. Az „öreg” orvosok ezt nem tudják már megtenni. Itt a családjuk, a gyerekeik és 50 körül nem vált csak úgy országot az ember. Nekik viszont már a mindennapjaik része, hogy így dolgoznak. Ha napközben a két vizit között ellátsz, mondjuk 15 embert és csak 10 ezer forintot kapsz betegenként az egy hónapban 3 millió! De legyen csak a fele. Nem érdekel, hogy mennyi a havi fix amit legálisan keresel. Az egész rendszer rákfenéje a hálapénz-rendszer.”
Bence egy vidéki kórházban dolgozott eddig. Április elsejétől egy bajor klinikán folytatja. Eddig havi 8 ügyelettel keresett nettó 120 ezret. Nem akar hálapénzt. Azt szeretné, hogy becsületesen megszerzett tudását becsülettel megfizessék úgy, hogy nem kell túlhajtania magát, amiből a baj lesz. „Az évfolyamtársam volt az a lány, aki benézte a vércukormérőt. Mindenki felnézett rá, mert a legjobb volt. Summa cum laude végzett. Ha 72 órája vagy szolgálatban, azt se tudod merre vagy arccal előre. Persze hogy elrontod. De ez nem olyan, mint a Tescóban pénztárosnak lenni és átengedni egy-két árut a szalagon fizetés nélkül. Itt emberek életével játszol. Hibázott és ezt szerintem ő is pontosan tudja. Csak az nem mindegy miért”.
Megoldani a betegeket
Péter azt mondja, hogy a 24 órás ügyeleti rendszer két nagy cég kezében van a fővárosban. A cégek „olcsó” rezidenseket foglalkoztatnak, akik jogilag nem is láthatnának el ügyeletet felügyelet nélkül. Rezidensként ő is dolgozott ebben a rendszerben. „Nagyon gyorsan bekerültem a közepébe. Úgy dolgoztam sokáig, hogy senki nem volt mellettem. Persze, felhívhattam az idős kollégát, ha problémám volt, de ha gyorsan kell dönteni, nem tökölsz azzal, hogy leellenőriztetsz minden diagnózist. Hajtasz, hogy legyen pénzed és minden beteget, aki bejön valahogy „megoldj”. Persze van ennél rosszabb is, mentőzni például. Azt is kevesen tudják, hogy a mentőorvosok között, előfordul egyszerű medikus is, aki még az egyetemet se fejezte be”.
Péter egy éve végzett a rezidensképzésben. Most a szakorvosi képzésben vesz részt. Ha vége mindennek, 11 év után szakorvos lesz. „Annyit fogok keresni, mint egy rosszabbul kereső taxis. Csak ő négy hónap alatt megszerzi a jogosítványát és csáó. Persze ő is ölhet, ha nem figyel.”
Felmondanak
A cikk elején említett esetben még nem dőlt el, hogy vádat emelnek-e, a fiatal orvos ellen. A Fővárosi Főügyészség szóvivője, Skoda Gabriella korábban ugyanis azt közölte, még nem alakították ki érdemi állásfoglalásukat. Közben Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint a bértárgyalások jól haladnak, de továbbra is fennáll a lehetősége, hogy március végén aktiválódnak azok a felmondólevelek, amelyeket mintegy 2500 egészségügyi dolgozó helyezett „letétbe”.
A szövetség tavaly május végén indította el akcióját, az orvosok múlt év végéig helyezhették „letétbe” felmondóleveleiket annak érdekében, hogy a kormányzat mielőbb tegyen érdemi lépéseket az ágazatban dolgozók anyagi és munkakörülményeinek javítása érdekében. Papék azt szeretnék, hogy az orvosok átlagbére érje el a nemzetgazdasági átlagbér háromszorosát; a kezdő orvosoknak nettó kétszázezer, a szakorvosoknak nettó háromszázezer forintos bért, illetve a teljes orvostársadalom számára lépcsőzetes béremelést kértek.
