Martonyi János külügyminiszter
Fotó: MTI / Kovács Tamás
Martonyi János külügyminiszter szerint Magyarországnak, a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az EU-nak egyaránt alapvető érdeke, hogy megállapodás szülessen az IMF-fel folytatott tárgyalásokon. A tárcavezető az m1 Az Este című műsorában hétfőn kifejtette: a washingtoni egyeztetéseken “minden tárgyalható, de ez nem azt jelenti, hogy előre aláírunk egy üres csekket, és azt mondjuk, hogy mindent el is fogadunk”. Magyarországnak rugalmasnak kell lennie, de a másik félnek is meg kell értenie, hogy a megállapodás megkötése “valamennyiünknek az érdeke”. Mint közölte, egyik féltől sem várható el, hogy előre megmondja, mit fogad majd el a tárgyalásokon, és mit nem.
Azt mondta, vannak bizonyos kérdések, amelyeket “komolyan meg kell tárgyalni”. Példaként említette a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel kapcsolatban a harmadik alelnök és a monetáris tanács taglétszámának kérdését. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte: korábban már volt példa arra, hogy a magyar parlament olyan törvényt fogadott el, amely emelte a monetáris tanács tagjainak számát, és “akkor ezt nem tekintették a jegybanki függetlenség megsértésének”.
A jegybanktörvény elfogadásának halasztását kérő levél a jogszabály egy korábbi szövegére épült – emlékeztetett. Hozzátette: az Európai Központi Banktól érkezett 15 kifogásból “13 és felet” elfogadtak.
A miniszter azt mondta, kételkedik abban, hogy a jegybank függetlensége attól függne, hogy két vagy három alelnöke van-e az intézménynek, egyúttal kijelentette: a különböző uniós tagállamokban is eltérő ez a létszám, és az alelnökök kinevezésére is változatos megoldások figyelhetők meg az EU-ban. Most nem erről kellene vitázni, a cél, hogy a lehető leghamarabb “értelmes, józan” megállapodás jöjjön létre – hangoztatta.
A tárcavezető szerint az IMF elsődleges feladata, hogy “az ehhez hasonló nehézségeket tudjon kezelni valamennyi tagállamának a javára”. A megállapodással alapvető funkcióját tölti be a szervezet, erre minden eddigi nyilatkozata szerint kész is – tette hozzá.
Az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosónak, illetve Hillary Clinton amerikai külügyminiszternek Orbán Viktor kormányfőhöz írt levele nyilvánosságra hozatalát firtató kérdésre a miniszter úgy válaszolt, erről az adott levél írójának kell döntenie. Barrosót kell megkérdezni, hogy van-e kifogása a nyilvánosságra hozatala ellen – mondta, hozzáfűzve: véleménye szerint a nyilvánosságnak lehetőleg mindenről tudomást kell szereznie.
Azzal kapcsolatban, hogy Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja, országgyűlési képviselő hétfőn arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt: tisztázza, szeretné-e, hogy az ország az Európai Unió tagja maradjon, Martonyi János úgy reagált: “nem tartom egészen tisztának ezt a játékot, hogy egyesek most az alapvető európai elkötelezettségünket vonják kétségbe”. Hozzátette, nem hiszi, hogy ennek “bármilyen alapja is lenne, és ebben a helyzetben ez egyáltalában nem használ, csak árt”. Orbán Viktor uniós elkötelezettsége “töretlen és feltétlen” – hangsúlyozta, hozzátéve, ő maga ezért is külügyminiszter a kormányban.
Arra a felvetésre, hogy Róna Péter közgazdász megjegyezte, Magyarország uniós csatlakozása óta először Schmitt Pál köztársasági elnök idei újévi beszéde alatt a háttérben nem volt látható az uniós zászló, a tárcavezető azt mondta, “barátilag” majd megkérdezi az államfőtől, volt-e ennek bármilyen oka.
Martonyi János arra is kitért: egy ország uniós tagságából az következik, hogy ahol az uniós jog fennáll, megelőzi a tagállamit, így a törvényhozatalnál figyelembe kell venni. Ha a kettő ütközik, a bizottság eljárást indíthat, amelyben az Európai Bíróság hoz döntést – magyarázta.
