Az év leghidegebb havában járunk, ám mintha időjárásunk erről nem kívánna tudomást venni. Csikorgó fagy és hó helyett január első napjai beillettek volna tavaszelőnek is. A hét kezdete a meteorológus szerint is valóban enyhére sikeredett, hétfőn a főváros térségétől és az északkeleti megyéktől eltekintve szinte mindenütt 9 és 13 Celsius-fok közé emelkedett a hőmérők higanyszála – fogalmazott az FN24-nek Kurunczi Rita, az Időkép.hu munkatársa.
Inkább eső, mint hó
Nem csoda, hogy sokan már a tavaszt emlegették, de nincs szó extrém „kilengésről”, találkoztunk azonban már ennél magasabb értékkel is ezen a napon: 1992-ben Szentgotthárdon 16.4 Celsius-fokot regisztráltak, így továbbra is ez tartja a melegrekordot – teszi hozzá.
Idén még alig borult fehérbe a táj. Időkép.hu/Pócsai Sándor
Szerdától azonban változik a helyzet, a magasban lehűlés veszi kezdetét, északnyugat felől ismét hidegebb légtömegek áramlanak majd hazánk fölé. Ez azonban előreláthatólag nem lesz elegendő ahhoz, hogy hó hulljon, hiszen a szeles idő jelentősen átkeverheti az alsóbb rétegeket. Ráadásul a talaj közelében is bőven pozitívak maradnak majd a hőmérsékletek, egyedül északkeleten számíthatunk alacsonyabb értékekre.
Így hát országszerte borongós, de havazás helyett inkább esős időre számíthatunk, északkeleten, a magasabban fekvő területeken lehet esetleg ónos szitálás vagy havas eső. A hét további részében pénteken van esély hózáporok kialakulására, vasárnap hó, havas eső, eső egyaránt hullhat majd. Ami a hőmérsékleteket illeti, a mostani modellszámítások csütörtökre, valamint a hétvégére mutatnak átmeneti enyhülést. Ezt követően azonban úgy tűnik, nagyjából a sokévi átlagnak megfelelő időre van kilátás, azaz kicsit hidegebbre fordulhat időjárásunk.
Még bármi lehet…
Ha az Időkép.hu-n kísérleti jelleggel működő 30 napos előrejelzést nézzük, országos havazásra, hótakaró kialakulására egész januárban nincs sok esély. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hótaposók biztosan a szekrényben maradnak, ilyen időtávon ugyanis biztosat semmiképpen nem mondhatunk – figyelmeztet a szakember.
A meteorológiában általánosan elfogadott nézet szerint körülbelül két hét az az időtartam, amelyet – a tudomány jelenlegi állása szerint – előre lehet jelezni, de három nap után a legmodernebb időjárási modellek is „szétcsúsznak”. A 30 napos előrejelzésben a „második két hetet” az elmúlt 20-30 év adatsorainak összevetése után, a fellelhető analógiák alapján – azaz a jelenlegi időszakhoz leghasonlóbb, múltbéli időjárási periódusok szerint – határozzák meg. A hosszú távú előrejelzések működéséről ide kattintva olvashat bővebben.
