Belföld

Alkotmánybírósághoz fordultak a pedagógusok

A köznevelési és a szakképzési törvény megsemmisítését kéri a testülettől a Pedagógusok Szakszervezete.

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ); az érdekvédelmi szervezet azt kéri a testülettől, hogy állapítsa meg a nemzeti köznevelésről, illetve a szakképzésről szóló törvény alkotmányellenességét, s azok valamennyi rendelkezését semmisítse meg.

A PSZ közleménye szerint 2011. december 29-én fordultak a testülethez. Így ugyanis, az Alkotmánybíróságra vonatkozó új rendelkezések értelmében, a 2011-ben megindított alkotmánybírósági eljárás lefolytatását 2012-ben még kezdeményezhetik.

A szakszervezet emlékeztetett: az AB mind a köznevelési, mind a szakképzésről szóló törvény vonatkozásában számos határozatot hozott, amelyekben az új rendelkezések alkalmazására való felkészülési időt alkotmányos követelményként határozta meg. Ezt viszont a szakképzésről szóló és a köznevelési törvény több pontjának hatályba léptetése is sérti.

Az érdekvédelmi szervezet szerint a köznevelésről szóló törvény sérti a jogállamiság követelményeit is, rendelkezései nincsenek összhangban a Gyermek jogairól szóló Egyezményben foglaltakkal sem, mivel nem rögzíti az alapelvek között a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Továbbá, a köznevelési törvény rendelkezései érintik a lelkiismereti- és vallásszabadsághoz való jogot, a szülők jogát pedig korlátozzák azáltal, hogy választási kötelezettség elé állítják a szülőt és a tanulót, dönteniük kell ugyanis arról, hogy a gyermek a kötelező órák keretében erkölcstan órán, vagy az egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán vesz részt.

A PSZ szerint ezen felül a köznevelési törvény rendelkezései megszüntetik az iskolák minden önállóságát a nevelés és oktatás feladatainak meghatározásában, megszűnik a tankönyvpiac, illetve erősen korlátozódik a szakmai szolgáltatásokban való részvétel lehetősége.

A szakképzésről szóló törvény alkotmányellenességének indokai között az érdekvédők egyebek mellett azt sorolták fel, hogy valójában már az első szakképzésért is fizetni kell, ha a tanuló túllépi a képzésre megengedett időt. Sérelmezik azt is, hogy az új törvény nem határozza meg az ingyenes oktatás fogalmát és az e körbe tartozó szolgáltatásokat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik