Az AB szerdai teljes ülésének napirendjén tucatnyi további téma szerepel, köztük a csőd- és felszámolási eljárással, az adózással, a helyi önkormányzati képviselők jogállásával, a választási eljárással, több, az egészségüggyel, illetve egészségügyi adatok kezelésével kapcsolatos indítvány.
A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos beaadványokkal már hónapok óta foglalkozik a testület. Az origo hírportál augusztusban arról írt, hogy információi szerint a témáról készített határozattervezet kimondja: azoknak is jár állami nyugdíj, akik pénztártagok maradtak. Továbbá az AB a törvénynek azt a pontját is megsemmisítené, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá.
Ennek azért van jelentősége, mert ha valaki járulékot fizet, cserébe valamilyen szolgáltatásra lesz jogosult, míg ha a hozzájárulás formálisan adónak minősül, az adóért közvetlenül nem jár ellenszolgáltatás. Így a jelenlegi, az AB által vizsgált törvény alapján hiába fizeti be a munkáltató a közterhet – nyugdíj-hozzájárulást -, alkalmazottja még nem lesz jogosult állami nyugdíjra.
Ezzel összefüggésben az Ab tervezete kimondaná, hogy az állami teher elnevezése nem írja felül annak tartalmát, vagyis továbbra is nyugdíjjogosultságot ad a nyugdíjkasszába folyó közteher megfizetése, bármi is legyen annak a neve. Augusztusban nem hozott döntést az Ab a kérdésben, aztán szeptember 1-jén csatlakozott a testülethez a parlament által akkoriban megválasztott öt új tag.
Az Országgyűlés közben pénteken több ponton változtatott a magány-nyugdíjpénztári tagokra vonatkozó szabályokon. A többi között arról is döntött, hogy a magánpénztárban maradók állami nyugdíjjogosultságot kapnak. A Matolcsy György jegyezte indítvány eredetileg nem tartalmazott a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos rendelkezéseket, azok módosító indítványok elfogadásával kerültek be az előterjesztésbe.
