Belföld

Továbbra is cél az egymillió munkahely

A következő év a foglalkoztatás szempontjából is nehéz év lesz Magyarországon, de továbbra is cél, hogy 2020-ra egymillió új, adózó munkahely jöjjön létre az országban - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az MTI-nek.

Korábban a témában:

Az idei évet úgy értékelte, hogy 2011 a foglalkoztatáspolitikában is a strukturális átalakítások éve volt, voltak fájdalmas lépések is, de végrehajtották mindazokat a fontos törvényi változásokat, amelyek a jövőben megadják az esélyt arra, hogy Magyarországon megérje dolgozni, és minél többen munkalehetőséget találjanak.
A 2012. július elsején hatályba lépő új Munka törvénykönyvéről elmondta: az előző törvénykönyv 20 évet élt meg, az új reményeik szerint még többet fog, mert azok a szabályozási keretek, amelyeket a munkaadók, munkavállalók számára biztosít, nagymértékben javítják Magyarország versenyképességét, és hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon a következő években minél többen legálisan dolgozhassanak.
Czomba Sándor kiemelte: a jelenleg hatályos törvénykönyvvel összehasonlítva az új Mt. keretszabályokat tartalmaz, vagyis a kérdések többségében a felekre bízza a megállapodást, és csak ott szabályoz, ahol feltétlenül szükséges. A szakszervezetek mozgástere szűkül ugyan az új törvényben, de így is megfelel majd az európai átlagnak, és egy olyan szabályozás vonatkozik majd rájuk, amelynek keretében az ő érdekeik is biztosíthatók – mondta.
Az államtitkár szólt arról is, hogy atipikus foglalkoztatási formák a jelenleg hatályos törvényben is vannak, de szűkebb keresztmetszetben, míg az új jogszabály lehetőséget biztosít például a munkakör megosztásra, vagy bedolgozói jogviszony létrehozására. Czomba Sándor hozzáfűzte: Magyarországon az atipikus foglalkoztatási formák a munkában lévők kevesebb mint 10 százalékát érintik, míg az európai uniós átlag 20 százalék felett van.
Az idén megalakult Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) munkájáról elmondta: a testület alkalmas arra, hogy a munkáltatókat és a munkavállalókat érdemben érintő kérdéseket megvitassák, s a jövőben is így képzelik el a munka világát érintő egyeztetéseket. Hozzáfűzte: ha a gyakorlat azt mutatja, hogy ennél szűkebb körben is szükség van az egyeztetésre, akkor nem zárkóznak el ennek lehetőségétől sem.
Czomba Sándor szerint 2012 a foglalkoztatás szempontjából is nehéz év lesz Magyarországon, de továbbra is cél, hogy 2020-ra egymillió új, adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon. Hozzátette: jövőre sokhelyütt ahhoz is erőfeszítéseket kell tenni, hogy egyáltalán megmaradjanak a munkahelyek, azokat a cégeket pedig, amelyek bővíteni szeretnének, támogatni kell.
Elmondta: január elsejétől vezetik be a “Start bónusz” kártyát, amelyet a legalább 3 hónapja regisztrált álláskeresők, valamint a gyes-ről, gyed-ről visszatérők válthatnak ki, és az őket alkalmazó munkáltatónak egy éven keresztül nem kell megfizetniük utánuk a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót (korábban munkáltatói járulék).  
Idén sikeresen teljesültek a közfoglalkoztatási célok – mondta, jelezve, hogy a tervezett 200-220 ezer helyett több mint 260 ezer embert vontak be a közfoglalkoztatásba, ebből mintegy 180-190 ezren a 4 órás foglalkoztatásban vettek részt. Hozzátette: az ugyancsak idén indított közmunka mintaprogramokban több mint 4 ezren vettek részt. Jövőre – amikor már az idei 64 milliárd forinttal szemben 132 milliárd forint áll rendelkezésre a Start munkaprogram keretében közfoglalkoztatásra – ismét több mint 200 ezer embert szeretnének bevonni, többségüket 4 órás helyett 6 vagy 8 órás foglalkoztatásba.
A bérkompenzációról elmondta, hogy az nemcsak a minimálbéresekre és a szakmunkás bérminimumot keresőkre, hanem minden munkavállalóra vonatkozik. Számításaik szerint a minimálbér 78 ezerről 93 ezer forintra történő felemelése 0,5 százalékos, a garantált bérminimum 108 ezer forintra emelése pedig 0,3 százalékos reálbér-emelkedést jelent. Hozzáfűzte, hogy a versenyszférában 540 ezren kapnak garantált bérminimumot, és körülbelül 260 ezren minimálbért.
A minimálbér differenciálásával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy azoknak az európai uniós tagállamoknak a többségében, ahol van minimálbér, azt differenciálják is. A regionális különbségtétellel élnek legkevésbé a kormányok, gyakoribb az ágazatok, életkor, szolgálati viszony vagy munkaerő-piaci helyzet szerinti különbségtétel.
A bruttó 216.800 forint alatti fizetéseknél lesz szükség a bérkompenzációra – mondta Czomba Sándor, a kivitelezés kapcsán pedig hozzáfűzte, hogy ha a munkáltató a munkavállalók kétharmadánál végrehajtja az elvárt béremelést, akkor részesülhet költségvetési támogatásban, pályázhat, indulhat közbeszerzésen, és a bérkompenzációnál figyelembe veheti a béren kívüli juttatásokat is, ugyanakkor az államtól kompenzációt csak akkor kaphat, ha valamennyi dolgozójánál végrehajtja az emelést. Hozzátette, hogy utóbbi esetben az emelésnél nem lehet figyelembe venni a béren kívüli juttatásokat.
Czomba Sándor beszélt arról is, hogy jelenleg is folyik a Foglalkoztatási Hivatal, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség összeolvadásával létrejövő Nemzeti Munkaügyi Hivatal kialakítása, amely 2012 elején megkezdi működését.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.