A Fidesz azt javasolta a házbizottság pénteki, rendkívüli ülésén, hogy már az Országgyűlés pénteki ülésén, időkeretben lefolytassa a parlament az Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény általános vitáját, és a házszabályról szóló országgyűlési határozat általános vitáját.
Az előterjesztés szerint az eddigi négyötöd helyett elegendő volna a képviselők kétharmadának igen szavazata ahhoz, hogy egy indítványt kivételesen sürgős eljárással kezeljen a ház. Az MSZP és az LMP tiltakozásul kivonult a házbizottság ülésről, de a Jobbik sem támogatja a házszabály módosítását.
Az MSZP frakcióigazgatója, Tóbiás József szerint ezzel „véget ért a parlamentáris demokrácia”, a Fidesz házszabályról szóló javaslata gyakorlatilag megszünteti az ellenzék jogosítványait és „bábszínházzá silányítja a Ház működését.”
Az LMP frakcióvezetője is arról beszélt, hogy egy „nagyon durva házszabály módosítással” vonják el az ellenzék jogosítványait.
Balczó Zoltán, az Országgyűlés jobbikos alelnöke úgy látja: azzal, hogy a kétharmados többség megszünteti azt a rendszert, amellyel eddig négyötödös törvénnyel lehetett csak házszabálytól való eltéréssel az Országgyűlés elé vinni törvényjavaslatokat, azzal a kormányoldal gyakorlatilag kijelenti, hogy ezentúl az ellenzék ilyen típusú támogatására sincs szükség.
Mit hoz az új jegybanktörvény?
Az új jegybanktörvény a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi törvény újrakodifikált változatát tartalmazza, amely részben a korábbi szabályozást veszi alapul, emellett új elemeket is tartalmaz. Változás, hogy a monetáris tanács tagjainak száma legfeljebb 9 lehet, míg a hatályos törvény 7-ben maximálta azt.
Az MNB-nek a jövőben meg küldenie a kormánynak az igazgatóság napirendjét, emellett az intézmény alelnökeinek személyére nem a jegybank elnöke, hanem a miniszterelnök tesz javaslatot.
