Az információszabadság napja alkalmából szervezett szerdai budapesti konferencián Jóri András a következetes jogalkalmazást, az adatvédelmi és információszabadság jogi egyensúlyának helyreállítását és a hatósági “kemény” eszközök használatát nevezte négyéves tevékenysége legfontosabb eredményeinek. Az adatvédelmi biztos szerint az év végén megszûnõ hivatala – az egzisztenciális bizonytalanság ellenére – jelenleg is jól teljesíti feladatait.
A biztos a 2012. január elsejével felálló Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságról azt mondta: kedvezõ, hogy önálló szervezet lesz, amelynek megmarad az ombudsmani és a hatékony hatósági jogalkalmazási funkciója, ám a kiszabható bírság összege nagyon alacsony maradt. Jóri András emlékeztetett arra, hogy míg Európa több országában akár több száz millió forint nagyságrendû büntetés is kiszabható, Magyarországon ez az összeg nem haladhatja meg a 10 millió forintot.
Az adatvédelmi biztos aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az új hatóságnak csökken a függetlensége, veszélybe kerülhet az alapjogvédelmi funkció ellátása, a létrehozatal módja pedig – mint mondta – sérti az EU-jogot.
Az adatvédelmi biztos kifogásolta, hogy a tervek szerint az új hatóság nem fordulhat majd az Alkotmánybírósághoz, míg a jelenleg az Ab elõtt fekvõ beadványai várhatóan érvényüket vesztik.
Majtényi László, aki 1995 és 2001 között volt az elsõ adatvédelmi biztos, azt mondta: “Megszûnik a Magyar Köztársaság egyik független intézménye, helyette egy pórázon tartott kormányhivatal lesz”. Úgy fogalmazott: “sok tekintetben vesztésre áll a polgári szabadságért folytatott küzdelem, de a meccs még nem dõlt el”.
Az Eötvös Károly Intézet elnöke szerint Jóri András – mandátumának lejártát megelõzõ – leváltása az EU jogrendszerét, sõt alkotmányos jogokat is sért, így a döntésrõl az Európai Uniónak is “lesz még szava”; Majtényi László szerint ugyanakkor “súlyos aránytalanság a mostani helyzetet a pártállami idõkhöz hasonlítani”. A volt adatvédelmi biztos ezután megköszönte Jóri András lelkiismeretes munkáját.
Az adatvédelmi biztos hivatala vállalta a legtöbb konfliktust a hatalommal – értékelte az elmúlt 17 évet Péterfalvi Attila. Az Országgyûlési Biztos Hivatalának vezetõje, aki 2001 és 2007 között volt adatvédelmi biztos, azt mondta, hogy a jelenlegi struktúra “jó mûködése még nem jelenti azt, hogy az új rendszer ne mûködhetne jól”.
Péterfalvi Attila emlékeztetett rá, hogy az adatvédelmi biztos hivatala évente több mint kétezer ügyet dolgozott fel. Feladatai közé tartozott egyebek mellett a jogszabálytervezetek véleményezése is. Az ombudsman “legnagyobb fegyverének” a nyilvánosságot nevezte a volt biztos.
