Miután a bruttó hazai termék (GDP) egy százaléka került be évente a magánnyugdíjpénztárakba, így ha 1998-ban ezek nem jönnek létre, akkor mára nem 80, hanem csak 70 százalék lenne a magyar államháztartás GDP-arányos adóssága – mondta Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.
A kisebb adósságot alacsonyabb kamattal lehetett volna finanszírozni is – tette hozzá a nyugdíjvédelmi megbízott. Selmeczi Gabriella bejelentette, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálja – egyebek mellett – a pénztárak működési költségeit, vagyonkezelési díjait, és a vizsgálati jelentést a kormány a parlament elé terjeszti.
Az eddigi vizsgálat kiterjedt arra, hogy mekkora lett volna a magánnyugdíjpénztárak vagyona a múlt év végén akkor, ha a befizetéseket 13 évig tisztán állampapírban tartják. Az eredmény: a tényleges 3160 milliárd forint helyett 700 milliárddal több, azaz 3860 milliárd forint lenne a vagyon.
Egy átlagos pénztártagra vetítve – aki 13 év alatt 1,7 millió forintot fizetett be – a vagyon 2,3 millió forint helyett 2,5 milliót tenne ki – mondta Selmeczi Gabriella.
A működési költségre 150 milliárd forintot fordítottak a pénztárak, szintén 13 év alatt, amit horribilis összegnek nevezett.
A nyugdíjvédelmi megbízott végül összegezte a 700 milliárd számított hozamkülönbözetet és a 150 milliárd forint működési költséget, és megjegyezte, hogy a 850 milliárd forint az éves GDP 3 százaléknak felel meg.
A 2010. évi zárszámadás adatait alapul véve a 850 milliárd forintból kétévi nyugdíjat, 5 évi gyest és gyedet, szintén kétévi gyógyszertámogatást vagy 5 havi nyugdíjat lehetne kifizetni – tette hozzá.
