A Nézőpont Intézet szerint az egy évvel ezelőtt államfővé megválasztott Schmitt Pál a kormánnyal szorosan együttműködő, ám szerepét még kereső köztársasági elnök.
Elemzésükben Schmitt Pál “első, szerepkereső hivatali évét Göncz Árpád második, a Horn-kormányt támogató időszakával” hasonlítják össze.
A Nézőpont szerint nehéz feladata van a jelenlegi köztársasági elnöknek is, mert a kétharmados többséggel rendelkező, politikusként általa is támogatott kormány mellett kell ellátnia az államfői feladatokat.
Az elemzés rámutat, hogy Göncz Árpád második elnöki ciklusában a jelenlegi köztársasági elnökhöz hasonlóan minimális politikai és közjogi aktivitást mutatott, ám nagy különbség, hogy Schmitt Pál még nem tudta kialakítani világos államfői szerepét.
Az elemzés kiemeli, hogy míg Göncz Árpád sokkal aktívabb külpolitikai szereplőként jelent meg, addig a jelenlegi köztársasági elnök ebben – a diplomáciában aktív kormányfő mellett – csak kevéssé látványosan tud részt venni.
A Nézőpont megállapítása szerint az államfő a programbeszédében vázolt témákra – mint a magyar nyelv védelme, az egészséges életmód népszerűsítése vagy a tanulás ügyének elősegítése – felhívta a figyelmet országjárása során, ám hangsúlyosan egyik kérdésben sem exponálta magát.
Beiktatása óta egyetlen alkotmányossági felülvizsgálatot sem kezdeményezett, ahogyan politikai vétót sem emelt. Az elemzés emlékeztet arra, hogy Göncz Árpád második elnöki ciklusának első évében sem élt vétójogával, noha a parlament akkor fogadta el – a később részben alkotmányellenesnek ítélt – Bokros-csomagot.
Az elemzés szerint Schmitt Pál politikai ügyekben ezután sem fog konfrontálódni a kormánypártokkal, ám a kormányzat által mellőzött témákban hallathatja a hangját, így kifejtve önálló véleményét.
