A volt szocialista főpolgármester-helyettest a BKV-ügy kapcsán egyebek mellett bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel és zsarolással gyanúsítják. A Fővárosi Bíróság szerint tévedett az elsőfokú bíróság abban, hogy továbbra is fennállnak a házi őrizet fenntartásának feltételei – olvasható az FB honlapján.
A jogerős határozat szerint csak tényeken alapuló következtetés alapján lehet állást foglalni abban, hogy indokolt-e a házi őrizet további fenntartása. A Fővárosi Bíróság szerint a “H. Miklós ellen a már folyamatban lévő eljárás során indult újabb büntetőeljárás tényéből még nem vonható le egyértelmű következtetés a házi őrizet (…) fenntartásának szükségességére”. Az FB indoklása szerint ebben az ügyben nem állnak rendelkezésre olyan adatok, tények, amelyek alapján továbbra is tartani kellene szökésétől, elrejtőzésétől.
A volt szocialista főpolgármester-helyettest tavaly május 14-én gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették; mentelmi joga megszűnése után tavaly május 26-án helyezték előzetes letartóztatásba. Hagyó Miklóst február végén engedték ki az előzetes letartóztatásból, azóta házi őrizetben volt. A Fővárosi Bíróság ezt az intézkedését akkor úgy indokolta: egyetértenek az ügyészség és az elsőfokú bíróság álláspontjával, mely szerint Hagyó Miklós esetében – figyelemmel a gyanúsításban szereplő cselekmények jellegére, tárgyi súlyára, a büntetőjogi fenyegetettség mértékére – szükséges a kényszerintézkedés, de nem feltétlenül kell annak legszigorúbb változatát alkalmazni.
A gyanú szerint Hagyó közvetlenül vagy közvetítőin keresztül utasításokat adott a BKV egyes vezetőinek arra, hogy a cég számára szükségtelen szerződéseket kössenek, például a HÉV utastájékoztató rendszerével, tanácsadással, kommunikációs tevékenységekkel összefüggésben. Tavaly augusztus végén Hagyó Miklóst zsarolással is meggyanúsították: a hatóságok szerint 2008-ban főpolgármester-helyettesként arra utasította Balogh Zsoltot, a BKV akkori megbízott vezérigazgatóját, hogy adjon át neki évente 15 millió forintot.
