Több ezren demonstráltak Budapesten az alkotmányozás ellen. A tüntető civilek arra szólították fel az új alaptörvény beterjesztőit, hogy vonják vissza az előterjesztést, a parlamenti képviselőket pedig, hogy ne szavazzák meg az alaptörvényt. A köztársasági elnöktől azt kérték, hogy ne írja alá az új alkotmányt. A péntek esti demonstrációt az “Egymillióan a magyar sajtószabadságért” csoport szervezete, felhívásukhoz több mint 20 civil szervezet is csatlakozott a budapesti Alkotmány utcában. Az egyórás rendezvénynek este fél nyolc után lett vége.
A szervezők felhívásukban azt írták, hogy az elfogadásra váró alaptörvény zavaros, sok ponton módot teremt a szabadságjogokat korlátozó intézkedésekre, gyengíti a hatalommegosztás intézményes garanciáit és lehetőséget teremt a hatalom gyakorlóinak esetleges önkényeskedésekre. Kiemelték azt is: az alkotmányozás folyamatát nem előzte meg társadalmi párbeszéd, a nemzeti konzultáció szerintük színjáték.
A rendezvényen a Társaság a Szabadságjogokért képviselője kifejtette, hogy a hatalmi éhségen túl semmi nem indokolja a gyors alkotmányozást. Az emberek érdemi konzultáció helyett nevetséges, demagóg, megválaszolhatatlan kérdéseket kaptak. A szónok kifejtette: az alkotmány az emberek kezében kell, hogy eszköz legyen a hatalom korlátozására, nem pedig a hatalom kezében az emberek korlátozására. Az alkotmány elfogadása nem a folyamat vége, hanem a kezdete, hátravan még a fekete leves a kétharmados törvények elfogadásával.
A meleg szervezetek képviselői arra hívták fel a figyelmet: ez az alkotmány visszalépés lenne a 8 éves esélyegyenlőségi törvényhez képest, ennek alapján ki lenne rekesztve mindenki, aki nem felel meg a sztereotíp elvárásoknak. A Patent jogvédő egyesület képviselője szerint pedig az, hogy a fogantatástól védenék a magzatot, előre vetíti a jelenlegi abortusz szabályozás szigorítását, de nem az abortusz szigorításával lehet megállítani a népességfogyást.
A 4K! – Negyedik Köztársaság mozgalom képviselője szerint egypárti alkotmányt fognak elfogadni, ami visszalépés a ’89-es Alkotmányhoz képest. A szónok szerint utoljára Rákosiék mertek egypárti alkotmányt erőszakolni az országra. Kifejtette: amit konszenzus nélkül hoznak meg, nem lehet végleges, csak ideiglenes. A roma csoportok nevében hozzászólók kifogásolták az ombudsmani intézmény meggyengítését és szót emeltek az esélyegyenlőség mellett.
